Encontrados 22 resultados para: vízbe

  • Õ az Úrhoz fordult, s az Úr mutatott neki egy fadarabot. Mózes a vízbe dobta, s az édessé vált tõle. Itt adott neki törvényt és jogot, és állította választás elé. (Kivonulás könyve 15, 25)

  • Azután fogta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, beleszórta a vízbe és megitatta vele Izrael fiait. (Kivonulás könyve 32, 20)

  • Azok a tárgyak, amelyekre ilyen hulla ráesik, mind tisztátalanná válnak: minden faedény, ruha, bõr, zsák és minden edény. Vízbe kell tenni és estig tisztátalannak számít, azután megtisztul. (Leviták könyve 11, 32)

  • De ha a mag be van áztatva vízbe, és ilyen hulla beleesik, akkor tartsátok tisztátalannak. (Leviták könyve 11, 38)

  • Azután vegye a cédrusfát, az izsópot, a bíborfestéket, s a még élõ madarat, s mártsa bele a feláldozott madár vérébe és a folyó vízbe. Hintse meg vele hétszer a házat, (Leviták könyve 14, 51)

  • A pap merítsen élõ vizet egy cserépedénybe, s a hajlék padozatának porából is vegyen egy keveset a pap, és tegye a vízbe. (Számok könyve 5, 17)

  • Aztán egy férfi, aki tiszta, fogjon egy izsópot, mártsa a vízbe, s hitse meg vele a sátort, az összes edényt s az összes embert, aki benn van, és azt is, aki csontot, elesett vagy más módon meghalt embert, vagy pedig sírt érintett. (Számok könyve 19, 18)

  • Történt, hogy amikor egyikük vágta a fát, a fejsze beleesett a vízbe. Siránkozva mondta: "Jaj, uram! Ráadásul kölcsön kértem." (Királyok II. könyve 6, 5)

  • Másnap azonban történt, hogy fogta a takarót, vízbe mártotta és az arcára borította. Benhadad meghalt, és Hazael lett helyette a király. (Királyok II. könyve 8, 15)

  • A fáraót és seregét a vízbe taszította: irgalma örökké tart. (Zsoltárok könyve 136, 15)

  • Akkor Jonatán a vízbe vetette magát az övéivel, és átúsztak a túlsó partra. Azok nem keltek át utánuk a Jordánon. (Makkabeusok I. könyve 9, 48)

  • Így szólt hozzám az Úr: "Menj, és vásárolj magadnak egy lenövet és kösd a derekadra! De vízbe ne mártsd." (Jeremiás könyve 13, 1)


“Que Jesus reine sempre soberano no seu coração e o faça cada vez mais digno de seus divinos dons.” São Padre Pio de Pietrelcina