Encontrados 13 resultados para: perzsa

  • Aki megmenekült a kardtól, Bábelbe került fogságba. Szolgái lettek a királynak és utódainak, míg uralomra nem jutott a perzsa királyság. (Krónikák II. könyve 36, 20)

  • Rehum kormányzó, Simsai írnok és társaik, a perzsa bírák, tanácsosok és tisztviselõk, Uruk, Babilon és Szuza lakói, az elamiták (Ezdrás könyve 4, 9)

  • A zsidók vénei pedig folytatták az építkezést, eredményesen, Aggeus prófétának és Iddo fiának, Zakariásnak a sugallatára. S be is fejezték az építkezést Izrael Istenének parancsa szerint, továbbá Cirusz, Dárius és Artaxerxész perzsa királyok parancsa szerint. (Ezdrás könyve 6, 14)

  • Mert szolgák vagyunk, de nem hagyott el minket Istenünk szolgaságunkban: fölkeltette irántunk a perzsa királyok jóindulatát, s életet öntött belénk, hogy fölépíthessük Istenünk házát és helyreállíthassuk romjait. Védõfalat emelt nekünk Júdában és Jeruzsálemben. (Ezdrás könyve 9, 9)

  • Eljasib, Jojada, Johanan és Jaddua korától a papi családok fejei föl vannak jegyezve a Krónikák könyvében egészen a perzsa Dárius uralkodásáig. (Nehemiás könyve 12, 22)

  • uralkodásának 3. évében, hogy lakomát rendezett fejedelmeinek, szolgáinak, a perzsa és méd sereg vezéreinek, a tartományok kormányzóinak és fõembereinek. (Eszter könyve 1, 3)

  • A méd és a perzsa fejedelmek feleségei még ma megtudják a királyné válaszát, s elismétlik a király minden fejedelmének. Ebbõl sok bosszúság és harag származik. (Eszter könyve 1, 18)

  • És mindezt ugyanazon a napon, a tizenkettedik hónap - azaz Ádár hónap - tizenharmadik napján tegyék Achasvéros király minden tartományában. (a) A levél így hangzott: (b) "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány szatrapáinak, a tartományok kormányzóinak és minden becsületes alattvalójának üdvözletét! (c) Sokan, akik jótevõjük végtelen jóságából nagy kitüntetésekben részesülnek, kevéllyekké válnak. Nemcsak alattvalóinknak akarnak ártani, hanem mivel nem tudják, mitévõk legyenek szerencséjükben, saját jótevõjük ellen kezdenek áskálódni. (d) Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberek szívébõl, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitõl felfuvalkodva úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyûlöli a gonoszokat. - (e) Gyakran megtörténik sok hatalommal felruházott emberrel, hogy barátaik, akik az ügyek vezetésével vannak megbízva, arra izgatják õket, hogy ártatlan vért ontsanak, és így jóvátehetetlen bajt hozzanak - a gonoszság hazug cselvetéseivel - az õszintén jóindulatú uralkodókra. (g) Ezt nemcsak a régi eseményekbõl láthatjuk, amelyeket ránk hagyományoztak, hanem akkor is, ha megfigyeljük, ami a szemünk elõtt történik. Mennyi jogtalanság történt már azok gonoszsága folytán, akik méltatlanul kormányoztak! (h) Ezért a jövõben is gondunk lesz rá, hogy megszilárdítsuk mindenki számára a birodalom nyugalmát és békéjét. (i) Hasznos változtatásokat hajtunk végre, és az elénk hozott ügyeket mindig a lehetõ legnagyobb jóindulattal ítéljük meg. (k) Nagyon jól tudjátok, hogy Hamdata fiát, Ámánt - bár macedóniai volt, így teljesen idegen a perzsa vértõl, és igen távol állt szelídségünktõl - vendégként befogadtuk, s baráti érzelmekkel voltunk iránta, (l) ahogy minden nép iránt szoktunk viseltetni. Addig elmentünk, hogy atyánknak neveztük, s mindenki leborult elõtte, mert méltósága közvetlen a királyi trón után következett. (m) De méltatlan volt magas méltóságára, mert arra vetemedett, hogy hatalmunkat és életünket veszélyeztesse, (n) megmentõnket és mindenkori jótevõnket, Mardokeust és feddhetetlen uralkodótársunkat, Esztert pedig ügyes és alattomos rágalmaival egész népével együtt pusztulásra ítélje. (o) Így remélte, hogy elszigetel minket, és a perzsák birodalmát a macedónok kezére juttathatja. (p) Mi azonban úgy találtuk, hogy e háromszoros gonosztevõ által halálra szánt zsidók nem gonosztevõk, hanem igazságos törvények szerint élnek. (q) A Magasságbelinek, a nagy élõ Istennek a fiai, akinek mi és õseink ennek az országnak a fennmaradását és virágzását köszönhetjük. (r) Éppen ezért jól tennétek, ha nem a Hamdata fia, Ámán által küldött levél szerint járnátok el, mert ennek szerzõje háza népével együtt akasztófán függ Szuza kapui elõtt. A mindenek Ura, Isten, gyors és méltó büntetéssel fizetett meg neki. (s) Ennek a rendeletnek egy másolatát függesszétek ki mindenütt, és hagyjátok, hogy a zsidók nyíltan követhessék saját törvényeiket, és siessetek segítségükre azok ellen, akik a kijelölt napon, vagyis a tizenkettedik - azaz Ádár - hónap tizenharmadik napján megtámadják õket és a vesztükre törnek. (t) Ez a nap ugyanis a pusztulás napja lett volna, de a mindenek Ura, Isten, az öröm napjává változtatta a választott nép számára. (u) Ti is ünnepeljétek meg ezt a jeles napot ünnepnapjaitok között lakomával, s legyen - most és a jövõben - számotokra és a jóakaratú perzsák számára megmenekülésetek emléke, ellenségeitek számára meg pusztulásuk emléke. (v) Minden város és minden vidék, amely nem követi ezeket az elõírásokat, könyörtelenül a tûz és a vas martaléka lesz, s nemcsak az emberek számára válik mindörökre lakhatatlanná, hanem gyûlöletes lesz a vadak és a madarak elõtt is." (Eszter könyve 8, 12)

  • Minden nagy tette és vitézsége, valamint annak leírása, hogyan magasztalta fel, s tüntette ki Mardokeust - ez mind meg van írva a méd és a perzsa királyok könyvében. (Eszter könyve 10, 2)

  • Évek múltán úgy tetszett az Úrnak, hogy a perzsa király hazaengedje Nehemiást. Ekkor elküldte azoknak a papoknak az utódait a tûzért, akik elrejtették. Amikor ezek jelentették, hogy nem találtak tüzet, csak iszapos vizet, megparancsolta, hogy merítsenek belõle és vigyék oda neki. (Makkabeusok II. könyve 1, 20)

  • Amikor az esetrõl tudomást szereztek, jelentették a perzsa királynak, hogy azon a helyen, ahol az elhurcolt papok elrejtették a magukkal hozott tüzet, víz tört fel - ezzel szentelték fel Nehemiás emberei az áldozati ajándékokat. (Makkabeusok II. könyve 1, 33)

  • Dánielnek ettõl fogva jó sora volt Dárius uralma idején, és a perzsa Cirusz uralkodása alatt. (Dániel könyve 6, 29)


“Não se fixe voluntariamente naquilo que o inimigo da alma lhe apresenta.” São Padre Pio de Pietrelcina