Encontrados 369 resultados para: Azután

  • A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az elsõ nap. (Teremtés könyve 1, 5)




  • Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtõ gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. (Teremtés könyve 1, 29)

  • És az Úristen a földbõl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. (Teremtés könyve 2, 9)

  • Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítõtársat, aki hozzá illõ." (Teremtés könyve 2, 18)

  • Azután az Úristen az emberbõl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. (Teremtés könyve 2, 22)

  • Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellõben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtõztek az Úristen elõl a kert fái között. (Teremtés könyve 3, 8)

  • Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!" (Teremtés könyve 3, 22)




  • Azután kiengedett egy galambot, hogy lássa, vajon a víz visszahúzódott-e már a föld színérõl. (Teremtés könyve 8, 8)

  • Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája. (Teremtés könyve 9, 26)

  • Kánaán utódai: az elsõszülött, Szidon, azután Het, (Teremtés könyve 10, 15)

  • Azután így szóltak: "Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!" (Teremtés könyve 11, 4)

  • Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. (Teremtés könyve 12, 5)




“Esforce-se, mesmo se for um pouco, mas sempre…” São Padre Pio de Pietrelcina