Encontrados 32 resultados para: Adót
Nem tûnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca a lábától, amíg le nem róják neki az adót, és a népek nem engedelmeskednek neki. (Teremtés könyve 49, 10)
Ha elfogadja, s megnyitja kapuit, az egész nép, amely lakja, fizessen adót és legyen a szolgád. (Második Törvénykönyv 20, 11)
Akkor Izrael fiai az Úrhoz kiáltottak, és az Úr szabadítót támasztott nekik: Ehudot, a Benjamin fiai közül való Gera fiát, aki balkezes volt. Izrael fiai adót küldtek vele Moáb királyának, Eglonnak. (Bírák könyve 3, 15)
Így vitte az adót Eglonnak, Moáb királyának. Eglon nagyon kövér ember volt. (Bírák könyve 3, 17)
Amikor az adót átadta, Ehud visszaindult azokkal az emberekkel, akik odavitték, (Bírák könyve 3, 18)
Aztán legyõzte a moábitákat, majd - miután parancsára a földre feküdtek elõtte -, mérõzsinórral kimérte õket. Két mérõzsinórnyit mért a megölésükre és egy teljes mérõzsinórnyit az életben hagyásukra. Így a moábiták Dávid alattvalói lettek, és adót fizettek neki. (Sámuel II. könyve 8, 2)
Aztán helytartókat rendelt Dávid a damaszkuszi arámok fölé. Az arámok Dávid alattvalói lettek, és adót fizettek neki. Ahova csak ment, az Úr mindenütt gyõzelmet adott Dávidnak. (Sámuel II. könyve 8, 6)
Salamon kiterjesztette uralmát minden királyságra a folyótól egészen a filiszteusok földjéig és Egyiptom határáig. Ezek adót fizettek neki és alattvalói voltak Salamonnak, amíg csak élt. (Királyok I. könyve 5, 1)
De Asszíria királya fölfedezte Hósea egy pártütését. Követet küldött ugyanis Egyiptom királyához, Szóhoz, s nem küldte meg tovább minden esztendõben az adót Asszíria királyának. Ezért Asszíria királya elfogatta és börtönbe vetette. (Királyok II. könyve 17, 4)
Moábot is legyõzte: a moábiták Dávid alattvalói lettek, és adót fizettek. (Krónikák I. könyve 18, 2)
Azután õrséget helyezett az arám Damaszkuszba, és az arámok Dávid szolgái lettek, s adót fizettek. Ahová csak ment Dávid, az Úr gyõzelemre segítette. (Krónikák I. könyve 18, 6)
Erre a király magához hívatta Jehojada fõpapot és kérdõre vonta: "Miért nem sürgeted a levitákat, hogy Júdából és Jeruzsálembõl beszedjék az adót, amelyet Mózes, az Úr szolgája vetett ki Izrael közösségére a megnyilatkozás sátora javára. (Krónikák II. könyve 24, 6)
