Második Törvénykönyv, 12
1. Ezek azok a parancsok és törvények, amelyeket meg kell tartanotok azon a földön, amelyet az Úr, atyáid Istene adott neked, mindaddig, míg éltek a földön.
2. Azokat a helyeket, ahol a népek, amelyeket nemsokára kiûztök, isteneiket imádták, mind romboljátok le a földig, a magas hegyeken, a dombokon és a zöldellõ fák tövében.
3. Zúzzátok össze oltáraikat, törjétek szét kõoszlopaikat, égessétek el szent fáikat, semmisítsétek meg bálványaikat, irtsátok ki a nevüket is errõl a helyrõl.
4. De az Úrral, a ti Istenetekkel ne tegyetek így!
5. Csak azokat a helyeket keressétek föl, amelyeket az Úr, a ti Istenetek majd minden törzsetek körében kiválaszt, hogy oda kerüljön neve, ott legyen lakóhelye. Oda menjetek!
6. Oda vigyétek égõáldozataitokat és véres áldozataitokat, tizedeiteket és ajándékaitokat, fogadalmi és önkéntes adományaitokat, marháitokat és juhaitok elsõ ellését.
7. Ott tartsátok meg családotokkal az Úr, a ti Istenetek színe elõtt áldozati lakomáitokat, s ott örüljetek kezetek munkája gyümölcsének, ha megáld az Úr, a te Istened.
8. Semmiképp ne tegyetek majd úgy, ahogy itt szokás, ahol mindenki azt teszi, ami tetszik neki,
9. mert még nem jutottatok be a nyugalom helyére, örökségetekbe, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
10. De ha átkeltek a Jordánon és letelepedtek azon a földön, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nektek örökségül, és ha körülöttetek minden ellenségtõl nyugalmat ad nektek, úgyhogy biztonságban élhettek,
11. akkor az Úr, a ti Istenetek választ majd lakóhelyet nevének. Oda vigyetek majd mindent, amit parancsolok: égõáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket, adományaitokat, s minden válogatott fogadalmi ajándékokat,
12. amellyel dicsõítitek az Urat. S örüljetek az Úr, a ti Istenetek színe elõtt, ti és fiaitok és leányaitok, szolgáitok és szolgálóitok, a levitával együtt, aki körötökben él, mivel nem kapott részt veletek az örökségbõl.
13. Vigyázz, ne mutasd be égõáldozatodat akármelyik helyen, amelyet meglátsz.
14. Csak azon a helyen, amelyet az Úr valamelyik törzsed körében kijelöl majd, ott mutasd be égõáldozatodat, s ott tedd meg, amit parancsolok neked.
15. De bármelyik helyiségben vághatsz és fogyaszthatsz húst, ahol csak kedved tartja, ha az Úr, a te Istened áldásából hozzájutsz; akár tisztátalan valaki, akár tiszta, ehet belõle, mint a gazellából vagy a szarvasból.
16. Csupán a vérét nem szabad elfogyasztanotok, azt öntsd a földre, mint a vizet.
17. Ne fogyaszd el városaidban gabonád, borod és olajod tizedét, sem marhád vagy juhod elsõ ellését, sem semmiféle fogadalmi vagy önkéntes áldozati adományodat, sem pedig kezed felajánlotta ajándékodat;
18. csak az Úr, a te Istened színe elõtt fogyaszthatod el, azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened majd kiválaszt, te, fiad, leányod, szolgád és szolgálód, valamint a levita, aki városodban lakik. Az Úr, a te Istened színe elõtt örülj kezed munkája gyümölcsének.
19. Vigyázz, ne hagyd a levitát cserben, amíg csak földeden élsz.
20. Ha az Úr, a te Istened, amint megígérte, kiterjeszti határaidat, s húst kívánva azt mondod: húst szeretnék enni, ehetsz húst, ahogy kedved tartja.
21. Ha akkor az a hely, amelyet az Úr, a te Istened neve hajlékául kiválaszt, nagyon messze esik tõled, vághatsz marháidból vagy juhaidból, amelyeket az Úr adott neked úgy, ahogy elõírtam neked, s kedvedre ehetsz belõle a magad városában.
22. Éppen úgy ehetsz belõle, mint a gazellából vagy a szarvasból: a tisztátalan is, a tiszta is egyaránt ehet belõle.
23. Csak arra ügyeljetek, hogy vért ne fogyasszatok; mert a vér a lélek, s nem szabad a hússal a lelket is elfogyasztanod.
24. Ne fogyaszd el, öntsd a földre, mint a vizet.
25. Ne fogyaszd el, hogy jól menjen sorod, neked, s utánad gyermekeidnek, hiszen azt teszed, ami helyes az Úr szemében.
26. Szent adományaidat és fogadalmi áldozataidat azonban fogd, és vidd el arra a helyre, amelyet majd az Úr kiválaszt,
27. s mutasd be égõáldozatul a húst és a vért az Úr, a te Istened oltárán; véres áldozatkor a vért öntsd az Úr, a te Istened oltárára; a húst pedig edd meg.
28. Vigyázz, s ügyelj ezekre a parancsokra, amelyeket adok, hogy mindig jól menjen sorod, neked, s utánad gyermekeidnek, hiszen azt teszed, ami jó és helyes az Úr, a te Istened színe elõtt.
29. Amikor az Úr, a te Istened majd elpusztítja elõtted a népeket, amelyeknek a földjére nemsokára bevonulsz, hogy kiûzd õket onnan, amikor már kiûzted õket, s letelepedsz földjükön,
30. akkor vigyázz, nehogy tõrbe essél, mikor már elpusztultak elõtted, nehogy a nyomukba lépj! Ne érdeklõdj isteneik iránt ilyesmiket kérdezve: "Hogyan részesítették ezek a népek tiszteletben isteneiket? Szeretném utánozni õket!"
31. Azt az Úr, a te Istened (tiszteletére) nem szabad tenned. Mert azt tették isteneik kedvéért, ami az Úr, a te Istened szemében utálat tárgya és gyûlöletes, hisz még fiaikat és lányaikat is elégették isteneiknek.
