1. Ezután történt, hogy az ammoniták királya meghalt, és fia, Hanun lépett helyette a trónra.

2. Dávid ezt mondta magában: "Barátsággal leszek Nachas fia, Hanun iránt, amint az apja is barátsággal volt irántam." Ezért Dávid elküldött, és apja miatt szolgái révén részvétét nyilvánította. Amikor Dávid szolgái az ammoniták országába értek,

3. az ammoniták vezérei így szóltak urukhoz, Hanunhoz: "Gondolod, hogy Dávid apádat akarja megtisztelni, amikor elküldte embereit részvétet nyilvánítani? Vajon nem azért küldte inkább Dávid a szolgáit, hogy kikémleljék a várost, szemügyre vegyék benne az õrséget, s aztán lerombolják?"

4. Erre Hanun elfogatta Dávid szolgáit, az egyik oldalon leborotváltatta a szakállukat és levágatta róluk félig, vagyis egészen az ülepükig a ruhájukat, aztán elküldte õket.

5. Amikor Dávidnak hírül vitték a dolgot, eléjük küldött, mert nagy gyalázat érte ezeket a férfiakat, s azt üzente nekik a király: "Maradjatok Jerikóban, míg ki nem nõ újra a szakállatok, s csak aztán térjetek vissza!"

6. Amikor az ammoniták észrevették, hogy gyûlöletessé tették magukat Dávid elõtt, az ammoniták elküldtek és megszerezték zsoldosnak a Bet-Rechob-i arámokat, valamint a Cobába való arámokat, húszezer gyalogost, továbbá Maacha királyát, ezer embert és Tob fejedelmét, tizenkétezer embert.

7. Mihelyt Dávid tudomást szerzett róla, elküldte Joábot minden harcosával és bajnokával.

8. Erre az ammoniták kivonultak, és a város kapui elõtt csatasorba álltak. A Cobába és Rechobba való arámok Tobtól és Maachától külön, a nyílt mezõn sorakoztak fel.

9. Amikor Joáb látta, hogy elölrõl is, hátulról is csatasorba állnak vele szemben, kiválogatta Izrael legjavát, és felsorakoztatta õket az arámokkal szemben,

10. a csapatai maradékát pedig testvére, Abisáj kezére bízta, hogy állítsa õket csatasorba az ammoniták ellen.

11. Azt mondta: "Ha az arámok erõsebbek nálam, te jössz majd segítségemre, ha azonban az ammoniták erõsebbek, mint te, én sietek a segítségedre.

12. Csak bátorság! Bizonyuljunk erõsnek népünkért és Istenünk városaiért. Aztán tegye az Úr, ami tetszik neki!"

13. S amikor Joáb elõre nyomult harcosaival, hogy megküzdjön az arámokkal, azok megfutamodtak elõle.

14. Mihelyt az ammoniták észrevették, hogy az arámok menekülnek, õk is megfutamodtak Abisáj elõl, s visszahúzódtak a városba. Akkor Joáb visszafordult az ammoniták elleni csatából és hazatért Jeruzsálembe.

15. Amikor az arámok látták, hogy Izrael fiai megverték õket, újra összevonták csapataikat.

16. Hadad-Ezer pedig hírvivõket küldött, és a folyón túl is mozgósította az arámokat. Ezek Helamba mentek, és Hadad-Ezer seregének a vezére, Sobach volt a parancsnokuk.

17. Amikor ezt Dávidnak hírül vitték, egész Izraelt hadba szólította, átkelt a Jordánon, és kivonult Helam ellen. Az arámok felsorakoztak Dáviddal szemben, és megütköztek vele.

18. De az arámok kénytelenek voltak Izrael fiai elõtt meghátrálni. Dávid hétszáz harci szekeret és negyvenezer embert megsemmisített az arámok közül. A parancsnokuk, Sobach is megsebesült, úgyhogy meg is halt ott helyben.

19. A királyok, Hadad-Ezer szövetségesei mind látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael fiaitól, azért békét kötöttek Izrael fiaival és alattvalók lettek. Az arámok ezután óvakodtak tõle, hogy az ammonitáknak segítséget nyújtsanak.



Livros sugeridos


“O mal não se vence com o mal, mas com o bem, que tem em si uma força sobrenatural.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.