1. A kis Sámuel Éli felügyeletével szolgálta az Urat. Abban az idõben az Úr ritkán hallatta szavát; jelenést sem lehetett gyakran látni.

2. Az egyik nap mégis történt, hogy Éli a szokott helyén aludt. A szeme már kezdett gyengülni, nem sokat látott.

3. Isten lámpája még nem aludt ki. Sámuel az Úr templomában aludt, ahol az Isten ládája állt.

4. Az Úr megszólította: "Sámuel, Sámuel!" "Itt vagyok" - felelte.

5. Azután odafutott Élihez, és azt mondta: "Itt vagyok, hívtál." Az ezt válaszolta: "Nem hívtalak, feküdj le és aludj." Elment és lefeküdt aludni.

6. Az Úr azonban újra szólította: "Sámuel!" És Sámuel fölkelt, odament Élihez és azt mondta: "Itt vagyok, hívtál." Ez azt felelte: "Nem hívtalak, fiam, feküdj le és aludj!"

7. Sámuel ugyanis még nem ismerte az Urat, még nem volt része abban, hogy az Úr megnyilatkozzék neki.

8. Az Úr most újra szólította Sámuelt, harmadszorra. Fölkelt, odament Élihez és így szólt: "Itt vagyok, hívtál." Erre Éli megértette, hogy az Úr szólította a fiút.

9. Ezért azt mondta Éli Sámuelnek: "Menj, feküdj le és aludj, aztán ha valaki szólít, így válaszolj: Beszélj, Uram, szolgád figyel!" Sámuel elment és nyugovóra tért a helyén.

10. Akkor megjelent az Úr, elé állt és szólította, mint elõzõ alkalommal: "Sámuel, Sámuel!" És Sámuel így válaszolt: "Beszélj, szolgád figyel!"

11. Akkor az Úr azt mondta Sámuelnek: "Nézd, olyat teszek Izraelben, hogy aki csak hallja, annak mindkét füle csengeni fog tõle.

12. Azon a napon valóra váltom Élin mind, amit házára kimondtam, elejétõl végig.

13. Neked kell hírül adnod neki, hogy minden idõre kimondtam házára az ítéletet, mert tudta, hogy fiai káromolták Istent, mégsem tiltotta meg nekik.

14. Azért megesküdtem Éli házának: Éli házának bûnéért sem véres áldozat, sem ételáldozat nem engesztel ki soha."

15. Sámuel egész reggelig fekve maradt. Akkor kinyitotta az Úr házának kapuját. De Sámuel félt Éli elõtt mutatkozni.

16. Éli azonban odahívta magához Sámuelt. Így szólította: "Sámuel, fiam!" "Itt vagyok" - felelte neki.

17. Erre megkérdezte tõle: "Mit mondott neked? Ne titkolj el elõlem semmit. Isten ezt meg azt tegye veled, ha valamit eltitkolsz elõlem abból, amit mondott neked."

18. Sámuel tehát elmondott mindent, és nem hallgatott el semmit. Erre Éli azt mondta: "Õ az Úr! Tegye, ami tetszik neki!"

19. Sámuel felnõtt és vele volt az Úr, és nem hagyta, hogy egyetlen szava is meghiúsuljon.

20. Dántól Beersebáig egész Izrael megtudta, hogy Sámuelt az Úr prófétájává választotta.

21. Az Úr továbbra is Silóban jelent meg, mert megnyilatkozott Sámuelnek.



Livros sugeridos


“O mais belo Credo é o que se pronuncia no escuro, no sacrifício, com esforço”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.