1. Jaj azoknak, akik gonoszat forralnak, a fekvõhelyükön rosszat forgatnak fejükben; virradatkor végbe is viszik, mert kezüknek hatalmában van.

2. Ha megkívánják a földeket, meg is szerzik, és a házakat hatalmukba kerítik. Kezet emelnek a másik emberre és a házára, mind az emberre, mind örökségére.

3. Azért ezt mondja az Úr: Nos, nagy csapást mérek erre a nemzedékre, melybõl nem vonhatjátok ki nyakatokat, és nem járhattok többé emelt fõvel, mert gonosz idõ lesz ez.

4. Azon a napon gúnydalt költenek rólatok, és siratóéneket mondanak. Így szólnak: "Ki vagyunk fosztva teljesen; népem földjét felmérték zsinórral, senki nem adja vissza, földjeink a fosztogatók kezére jutottak."

5. Bizony, ezért senki sem fogja osztályrészedet mérõzsinórral kimérni az Úr közösségében.

6. Azt mondogatják: "Ne hirdessétek ezt! Ne hirdessétek ezeket! Nem érhet bennünket gyalázat.

7. Talán átok van Jákob házán? Vajon elveszítette az Úr a türelmét? Így szokott õ tenni? Nincsenek-e telve szavai jósággal az õ népe, Izrael iránt?"

8. Ti támadtok ellenségként népemre. Az ártatlan ruháját elragadjátok, a biztonságban élõkre a háború borzalmait szabadítjátok.

9. Népem asszonyait kiûzítek meghitt otthonukból; a csecsemõket megfosztjátok dicsõségemtõl mindörökre.

10. "Keljetek föl, s menjetek! Ne legyen itt maradástok!" Bármilyen semmiségért súlyos zálogot követeltek.

11. Ha a lélek valamelyik embere ilyen hazugságot koholna: "Borról és italról jövendölök neked", akkor ennek a népnek az volna a prófétája.

12. Bizony, összegyûjtöm egész Jákobot, bizony, egybegyûjtöm Izrael maradékát. Egybegyûjtöm õket, mint juhokat az akolba, mint a nyájat a mezõk ölén, és nem kell félniük senkitõl.

13. Elindul az élükön a vezérük, elõttük jár; kilépnek a kapun, kivonulnak; elõttük megy királyuk, az Úr halad az élükön!





“Peçamos a São José o dom da perseverança até o final”. São Padre Pio de Pietrelcina