1. Amikor egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett oda hozzá, hogy hallgassa az Isten szavát.

2. Látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálót mosták.

3. Beszállt hát az egyik bárkába, Simonéba, s megkérte, hogy lökje egy kicsit beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet.

4. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: "Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra!"

5. "Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót" - válaszolta Simon -,

6. és így is tett, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló.

7. Intettek a másik bárkában levõ társaiknak, hogy menjenek segíteni. Mentek is, és úgy telerakták mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt.

8. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: "Uram, menj el tõlem, mert bûnös ember vagyok!"

9. Mert a szerencsés halfogás láttán társaival együtt félelem töltötte el.

10. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus így szólt Simonhoz: "Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel."

11. Kivonták a hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték.

12. Amikor Jézus az egyik városban tartózkodott, egy leprával borított férfi meglátta, elé borult és kérte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!"

13. Erre kinyújtotta kezét, megérintette, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" És azonnal megtisztult a leprától.

14. Meghagyta neki, hogy ne mondja el senkinek: "hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes által elõírt áldozatot bizonyságul nekik."

15. A dolog híre mégis egyre jobban elterjedt. Nagy tömeg gyûlt egybe, hogy hallgassa, és ki-ki meggyógyuljon betegségébõl.

16. Õ azonban elvonult a pusztába, és imádkozott.

17. Egy napon, amikor tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek ott, akik Galilea és Júdea különféle falvaiból és Jeruzsálembõl jöttek. Az Úr ereje gyógyításra ösztönözte.

18. És íme, hordágyon férfiak hoztak egy béna embert. Megpróbálkoztak bejutni, hogy eléje tegyék,

19. de akkora volt a tömeg, hogy nem találtak utat. Ezért a cseréptetõn át bocsátották le ágyastul középre, Jézus elé.

20. Hitük láttán így szólt: "Ember, bûneid bocsánatot nyertek."

21. Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban és mondták: "Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki más bocsáthatja meg a bûnöket, mint az Isten?"

22. Jézus belelátott gondolataikba, így szólt hát hozzájuk: "Miféle gondolatokat forgattok magatokban?

23. Mi könnyebb? Ezt mondani: Bûneid bocsánatot nyertek - vagy: Kelj fel és járj?

24. De tudjátok meg, hogy az Emberfiának igenis van hatalma a földön a bûnöket megbocsátani!" Ezzel a bénához fordult: "Mondom neked, kelj fel, fogd ágyadat és menj haza!"

25. A szemük láttára rögtön fölkelt, fogta az ágyát, amelyen feküdt, és az Istent dicsõítve hazament.

26. Mindnyájukat ámulat fogta el, magasztalták az Istent, és félelemmel eltelve mondották: "Ma megfoghatatlan dolgoknak voltunk a tanúi."

27. Ezek után kiment, s meglátott egy Lévi nevû vámost, amint a vámnál ült. Felszólította: "Kövess engem!"

28. Az felállt, és mindenét otthagyva követte õt.

29. Lévi a házában nagy lakomát rendezett neki. Nagyon sok vámos és más ember együtt ült vele az asztalnál.

30. A farizeusok és az írástudók emiatt zúgolódtak. "Miért esztek és isztok együtt a vámosokkal és a bûnösökkel?" - kérdezték tanítványaitól.

31. Jézus adott nekik feleletet: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.

32. Mert nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bûnösöket, hogy megtérjenek."

33. Õk azonban ezt mondták neki: "János tanítványai böjtölnek és imádkoznak, s ugyanígy a farizeusok tanítványai is. A tieid ellenben esznek és isznak."

34. Jézus ezt válaszolta nekik: "Képesek volnátok böjtre fogni a násznépet, amikor még vele van a võlegény?

35. Eljönnek a napok, amikor elviszik a võlegényt, akkor majd böjtölnek."

36. Példabeszédet is mondott nekik: "Senki sem hasít ki új ruhából foltot ócska ruhára. Hisz akkor az újat is tönkretenné, s az ócskára se illenék az új folt.

37. Senki sem tölt új bort régi tömlõkbe. Vagy ha mégis, az új bor szétveti a tömlõket, a bor kiömlik, a tömlõk meg tönkremennek.

38. Az új bor új tömlõbe való.

39. Aki óbort iszik, nem kíván újat inni, mert hisz: Jobb az ó! - mondja."



Livros sugeridos


“Não nos preocupemos quando Deus põe à prova a nossa fidelidade. Confiemo-nos à Sua vontade; é o que podemos fazer. Deus nos libertará, consolará e enorajará.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.