1. Egy Lévi törzsébõl való férfi elment, és feleséget vett saját nemzetségébõl.

2. Ez fogant és fiút szült. Látta, hogy milyen szép, ezért három hónapon át titkolta.

3. Amikor már lehetetlen volt tovább rejtegetnie, papiruszkosarat készített neki, s bekente aszfalttal meg szurokkal. Beletette a kis gyermeket és elhelyezte a nád közé, közel a folyó partjához.

4. A gyermek nõvére a közelben maradt, hogy lássa, mi történik vele.

5. Akkor a fáraó leánya lejött fürdeni a folyóhoz, kísérõi közben a parton sétáltak. Észrevette a kosarat a nád között, s odaküldte szolgálóját, hogy vegye ki.

6. Amikor kibontotta, látta, hogy egy nyöszörgõ gyermek van benne. Részvét ébredt benne iránta és így szólt: "Egy héber gyerek."

7. A gyermek nõvére a fáraó leányához fordult: "Akarod, hogy elmenjek, és a héber asszonyok között dajkát keressek, aki majd szoptatja a csecsemõt?"

8. "Menj" - válaszolta a fáraó leánya. A leány elfutott, hogy megkeresse a kisfiú anyját.

9. A fáraó leánya azt mondta neki: "Vidd magaddal a kicsit és neveld fel nekem, s megfizetek érte." Az asszony elvitte a gyermeket és szoptatta.

10. Amikor felserdült, visszaadta a fáraó leányának, aki úgy bánt vele, mint a saját fiával, és a Mózes nevet adta neki, "mivel - úgymond - a vízbõl húztam ki".

11. Közben Mózes felnövekedett és elment meglátogatni testvéreit. Látta a kényszermunkát, amelyet végezniük kellett s észrevett egy egyiptomit, amint éppen az egyik héber testvérét ütlegelte.

12. Körülnézve nem látott senkit, ezért leütötte az egyiptomit és elrejtette a homokban.

13. Másnap is visszajött, s látta, hogy két héber verekedik. "Miért ütöd a barátodat?" - kérdezte a támadót.

14. Az így válaszolt: "Ki tett téged fõnökünkké és bíránkká, talán engem is meg akarsz ölni, ahogy megölted az egyiptomit?" Mózes megijedt és így szólt magában: "A dolog nyilvánvalóan kitudódott."

15. A fáraó is hallotta, hogy beszélnek az esetrõl, és halálra kerestette Mózest. Õ azonban elmenekült elõle, és Midián földjére ment. Ott leült egy kútnál.

16. Midián papjának hét leánya volt. Ezek odajöttek vizet húzni és megtölteni a vályúkat, hogy megitassák apjuk juhait.

17. Az odaérkezõ pásztorok azonban elkergették õket. Mózes védelmükre kelt és megitatta juhaikat.

18. Mikor hazatértek apjukhoz, Reuelhez, az megkérdezte: "Miért jöttetek ilyen korán?"

19. Így válaszoltak: "Egy egyiptomi ember kimentett bennünket a pásztorok kezébõl. Vizet is mert nekünk és megitatta a juhokat."

20. "Hol van - kérdezte a lányait -, miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok meg, hadd egyék velünk."

21. Így Mózes elszegõdött ehhez az emberhez, az pedig feleségül adta hozzá a leányát, Cipporát.

22. Ez fiút szült neki, s õ Gersomnak nevezte, mivel úgymond - "idegen földön jövevény voltam".

23. Hosszú idõ telt el, s közben meghalt Egyiptom királya. Izrael fiai pedig szolgaságban nyögtek, segítségért kiáltoztak, és fohászuk felhatolt Istenhez nyomorúságukból.

24. Isten meghallotta panaszukat, és Isten megemlékezett az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetségrõl.

25. Jóakaratúan tekintett le Izrael fiaira és felismerte...





“A caridade é o metro com o qual o Senhor nos julgará.” São Padre Pio de Pietrelcina