aaaaa

1. Konjah, Jojakim fia után Cidkija, Jozija fia lett a király. Nebukadnezár, Babilon királya tette meg Júda országának királyává.

2. De sem õ, sem szolgái, sem az ország népe nem hallgattak azokra a szavakra, amelyeket az Úr Jeremiás próféta által mondott nekik.

3. Cidkija elküldte Juchalt, Selemja fiát és Cefanja papot, Maazeja fiát Jeremiás prófétához, ezzel az üzenettel: "Könyörögj értünk az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!"

4. Jeremiás ekkor még szabadon járt-kelt a nép között, mert még nem vetették börtönbe.

5. Közben a fáraó serege közeledett Egyiptomból; amikor a Jeruzsálemet ostromló káldeusok ennek hírét vették, elvonultak Jeruzsálem alól.

6. Akkor az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiás prófétához:

7. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Mondjátok meg Júda királyának, aki elküldött titeket, hogy megkérdezzetek: A fáraó serege, amely felvonult, hogy segítséget hozzon nektek, vissza fog térni országába, Egyiptomba.

8. És visszatérnek a káldeusok is, hogy megtámadják ezt a várost; el is foglalják és felgyújtják.

9. Így szól az Úr: Ne ámítsátok hát magatokat és ne mondjátok: Biztosan elmennek a káldeusok, mert nem mennek el.

10. Még ha úgy megvernétek is az ellenetek harcoló káldeusok seregét, hogy csak néhány sebesült maradna meg belõle, akkor is mind fölkelne, ki-ki a sátrában, hogy felgyújtsák ezt a várost.

11. Amikor a káldeusok serege a fáraó seregének fenyegetésére abbahagyta Jeruzsálem ostromát,

12. Jeremiás elindult Jeruzsálembõl, hogy Benjamin földjére menjen, és ott szétossza birtokát a rokonai között.

13. Amikor már a Benjamin-kapunál járt, az oda kirendelt kapuõr: Jirija, Selamja fia, Hananja unokája elfogta Jeremiás prófétát. "Te a káldeusokhoz akarsz szökni!" - kiáltott rá.

14. "Nem igaz - válaszolta Jeremiás -, nem szököm a káldeusokhoz." De Jirija nem hallgatott Jeremiásra, hanem megragadta és a fõemberek elé vitte.

15. Ezek a fõemberek haragudtak Jeremiásra, azért megverték, majd Jehonatan írnok házában fogságba vetették. Ezt a házat ugyanis börtönné alakították át.

16. Így került Jeremiás egy föld alatti üregbe. Ott is maradt hosszú ideig.

17. Egyszer Cidkija király érte küldött, majd a palotájában titokban kihallgatta a király. "Van-e valami üzenete az Úrnak?" - kérdezte. "Van - felelte Jeremiás és hozzátette -, Babilon királyának kezére kerülsz."

18. Majd ezt mondta Jeremiás Cidkija királynak: "Mit vétettem ellened vagy a szolgáid és a nép ellen, hogy fogságba vetettél?

19. Hol vannak a prófétáitok, akik így jövendöltek: Babilon királya nem vonul föl ellenetek és az ország ellen?

20. Most hát hallgass meg, uram, királyom! Teljesítsd kegyesen ezt a kérésemet: Ne küldj vissza Jehonatan írnok házába, nehogy meghaljak ott!"

21. Cidkija király erre megparancsolta, hogy vigyék Jeremiást az õrség udvarába, és naponta adjanak neki egy kenyeret a kenyérsütõk utcájából. Ezt meg is kapta, amíg csak el nem fogyott a kenyér a városban. Jeremiás tehát ottmaradt az õrség udvarában.




“Somente por meio de Jesus podemos esperar a salvação.” São Padre Pio de Pietrelcina