1. Ikóniumban szintén a zsidók zsinagógájába mentek s ott olyan hatásosan beszéltek, hogy zsidók is, görögök is tömegesen fogadták el a hitet.

2. A hitetlen zsidók azonban felizgatták, és a testvérek ellen lázították a pogányokat.

3. De azért jó ideig ott maradtak, bátran beszéltek az Úrról, aki maga tett tanúságot kegyelmét hirdetõ szava mellett: megengedte, hogy kezük által csodák és jelek történjenek.

4. A város lakossága megoszlott: némelyek a zsidókkal tartottak, mások az apostolokkal.

5. A pogányok és a zsidók vezetõikkel együtt arra készültek, hogy bántalmazzák, sõt megkövezzék õket.

6. De megtudták, így elmenekültek Likaónia városaiba: Lisztrába, Derbébe és környékükre,

7. s itt hirdették az evangéliumot.

8. Lisztrában élt egy béna ember, aki születése óta nem tudott lábára állni, még nem tett soha egy tapodtat sem.

9. Hallgatta Pál beszédét, ez meg rátekintett, s látta rajta, hogy elég erõs a hite ahhoz, hogy meggyógyuljon,

10. azért hangosan felszólította: "Állj rá egyenesen a lábadra!" Az talpra ugrott, és tudott járni.

11. Amikor a tömeg látta, mit tett Pál, likaóni nyelven felkiáltott: "Az istenek leszálltak hozzánk emberi alakban!"

12. Barnabást elnevezték Zeusznak, Pált meg, minthogy õ vitte a szót, Hermésznek.

13. A város elõtt álló Zeusz-templom papja pedig felkoszorúzott bikát vezetett a kapuk elé, hogy a néppel együtt áldozatot mutasson be.

14. Amikor Barnabás és Pál apostol ezt meghallották, megszaggatták ruhájukat, és a tömegbe vetették magukat.

15. "Emberek, mit csináltok? - kiáltották. - Mi is emberek vagyunk, akárcsak ti, és éppen azt hirdetjük nektek, hogy ezektõl a bálványoktól forduljatok az élõ Istenhez, aki az eget, a földet és a tengert alkotta s mindent, ami csak van benne.

16. Az elmúlt idõkben megengedte, hogy minden nép a saját útját járja.

17. De azért nem maradt bizonyíték nélkül, mert jót tett, adott nektek esõt és gyümölcsöt érlelõ nyarat, ételt és a szívetekbe örömet."

18. Így beszéltek, de így is alig tudták lecsillapítani a tömeget, nehogy áldozatot mutasson be nekik.

19. Antióchiából és Ikóniumból utánuk jött néhány zsidó. Ezek úgy fellázították a tömeget, hogy megkövezték Pált. Már azt hitték, hogy meghalt, ezért kivonszolták a városból.

20. De amikor a tanítványok köréje gyûltek, eszméletre tért, és visszament a városba. Másnap Barnabással együtt útra kelt Derbébe.

21. Ebben a városban is hirdették az evangéliumot, sok tanítványt szereztek, majd visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antióchiába.

22. Erõt öntöttek a tanítványok lelkébe, bátorították õket, hogy tartsanak ki a hitben, mert "sok szorongatás közepette kell bejutnunk az Isten országába."

23. Az egyházak élére (kézrátétellel) elöljárókat rendeltek, és imádkozva, böjtölve az Úr oltalmába ajánlották õket, akiben hittek.

24. Áthaladva Pizidián Pamfíliába jutottak,

25. majd azután, hogy Pergében hirdették az Isten szavát, lementek Attáliába.

26. Innét Antióchiába hajóztak, ahonnan útra keltek, Isten kegyelmébe ajánlva annak a feladatnak a teljesítésére, amelyet aztán teljesítettek is.

27. Mihelyt megérkeztek, összehívták az egyházat, elbeszélték, mi mindent tett az Isten általuk, s hogy a pogányok elõtt is kitárta a hit kapuját.

28. Ezután jó ideig ott maradtak a tanítványok körében.



Livros sugeridos


“Pode-se manter a paz de espírito mesmo no meio das tempestades da vida”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.