1. Saul... éves volt, amikor Izrael királya lett, és... évig uralkodott Izrael fölött.

2. Saul kiválasztott magának háromezer embert Izraelbõl. Kétezren Saullal voltak Michmászban és Bétel hegyvidékén, ezren meg Jonatánnal Gebában, Benjamin (földjén). A nép többi részét hazaküldte, mindenkit a maga sátorába.

3. Történt, hogy Jonatán leütötte a filiszteusok helytartóját, aki Gibeában székelt, s a filiszteusok hírét vették, hogy a héberek fellázadtak. Saul mindenütt megfúvatta a harsonákat az országban,

4. így egész Izrael megtudta az újságot: "Saul leütötte a filiszteusok helytartóját, s Izrael magára vonta a filiszteusok haragját." A nép Gilgalban Saul köré gyûlt.

5. De a filiszteusok is egybegyûltek, hogy harcba szálljanak Izraellel: háromezer harci szekér, hatezer ló és annyi gyalogos, mint a tenger partján a föveny. Kivonultak, és Michmász közelében ütöttek tábort, Bet-Aventõl keletre.

6. Amikor Izrael fiai látták, hogy szorult helyzetbe kerültek, s a népet nagyon szorongatják, a nép barlangokba, üregekbe, sziklahasadékokba s a föld alá, ciszternákba rejtõzött.

7. Sõt a Jordán gázlóin át Gád és Gileád földjére menekültek. Saul még mindig Gilgalban volt, s az egész nép aggódott érte.

8. Hét napig várt, addig az idõpontig, amelyet Sámuel meghatározott. De Sámuel nem érkezett meg Gilgalba, s népe magára hagyta Sault, szétszéledt.

9. Erre azt mondta: "Hozzatok ide égõáldozatot és közösségi áldozatot.

10. Amikor épp készen lett az égõáldozat bemutatásával, lám, Sámuel megérkezett. Saul eléje ment, hogy üdvözölje.

11. Sámuel azonban így szólt: "Mit tettél?" "Mivel láttam - felelte Saul -, hogy a nép cserbenhagyott és szétszéledt, te a megbeszélt idõre nem érkeztél meg, a filiszteusok azonban összegyûltek Michmászban,

12. gondoltam: a filiszteusok kivonulnak ellenem Gilgalba, mielõtt még az Urat kiengesztelném. Azért bátorságot vettem, s bemutattam az égõáldozatot.

13. Erre Sámuel ezt mondta Saulnak: "Ostobaságot csináltál! Ha teljesítetted volna az Úrnak, Istenednek parancsát, amelyet adott neked, az Úr is fenntartotta volna uralmadat Izrael fölött örök idõkre.

14. De így még a te uralmadat sem tartja fenn. Az Úr keresett egy szíve szerinti embert, s ezt rendelte az Úr népe fölé fejedelemnek, mivel nem tartottad meg, amit az Úr parancsolt neked."

15. Erre Sámuel elindult, elhagyta Gilgalt és ment a maga útján. A maradék nép azonban felvonult Saullal, hogy szembeszálljon az ellenséggel. Amikor Gilgalból Benjamin földjére, Gebába értek, Saul szemügyre vette a népet, amelyik kitartott mellette - mintegy hatszáz férfi.

16. Saul és Jonatán, a fia, valamint a vele levõ csapata Benjamin (földjén) Gebában állomásoztak, a filiszteusok meg Michmászban táboroztak.

17. A filiszteusok táborából kivonult egy csapat - három részre osztva - fosztogatni. Az egyik csoport Saul vidékére tört be, Ofra irányában,

18. a másik Bet-Horon felé tartott, a harmadik meg a felé a domb felé vette az irányt, amely a Hiénák völgye fölött emelkedik s a puszta felé néz.

19. Akkoriban Izrael egész földjén nem volt kovács, mert a filiszteusok azt mondták: "Meg kell akadályozni, hogy a héberek kardot meg lándzsát csináljanak maguknak."

20. Ezért egész Izraelnek a filiszteusokhoz kellett fordulnia, ha az ekevasat vagy a baltát, a fejszét, vagy az ösztökét meg akarták éleztetni.

21. Kétharmad sékelbe került az ekevas és a balta, és egyharmad sékelbe a fejsze élesítése meg az ösztöke kiegyenesítése.

22. Ezért a michmászi csata napján sem kard, sem lándzsa nem volt senkinek a kezében Saul és Jonatán egész seregében, csak Saulnak és fiának, Jonatánnak volt ilyen.

23. A filiszteusok egy elõõrse Michmász szorosáig elõrehatolt.





“A mansidão reprime a ira.” São Padre Pio de Pietrelcina