Második Törvénykönyv, 7

1. Ha az Úr, a te Istened elvezérel arra a földre, ahova most bevonulsz, hogy birtokodba vedd, s ha kiûzi elõled mind a népeket, a hetitákat, a girgasitákat, az amoritákat, a kánaániakat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat - hét nálad népesebb és nagyobb népet -,

2. ha az Úr, a te Istened majd kiszolgáltatja neked, s te legyõzöd õket, akkor töltsd be rajtuk az átkot, ne köss velük szövetséget és ne könyörülj meg rajtuk.

3. Ne köss velük házasságot, lányodat ne add egyhez sem feleségül közülük, és egyikük lányát se vedd fiadnak feleségül.

4. Mert fiad elidegenedik tõlem, s más isteneket fog imádni. Akkor fölgerjed ellenetek az Úr haragja és elpusztít benneteket.

5. Inkább így bánjatok velük: oltáraikat romboljátok össze, kõoszlopaikat döntsétek ki, szent fáikat vágjátok ki, bálványaikat pedig égessétek el.

6. Mert te az Úr, a te Istened szent népe vagy, téged választott ki az Úr, a te Istened a föld népe közül a maga népének.

7. Nem azért hajolt le hozzátok és választott ki benneteket az Úr, mert számban fölötte álltok az összes népnek, hiszen a legkisebb vagytok minden nép között,

8. hanem mert szeretett benneteket az Úr, és megtartja esküjét, amelyet atyáitoknak tett, azért vezette ki erõs kézzel és szabadított ki a szolgaság házából, a fáraónak, Egyiptom királyának a kezébõl.

9. Ismerd hát föl, hogy az Úr, a te Istened az igaz Isten, a hûséges Isten, aki szövetségét és szeretetét az ezredik nemzedékig megõrzi azok iránt, akik szeretik és megtartják parancsait,

10. azt ellenben, aki gyûlöli, személy szerint bünteti; nem késlekedik, elpusztítja azt, aki gyûlöli, személy szerint megbünteti.

11. Ezért tartsd meg a parancsokat, rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket ma szabok neked, hogy kövesd õket.

12. Ha meghallgatjátok ezeket a parancsokat, és teljesítitek és követitek õket, az Úr, a te Istened megtartja szövetségét és szeretetét, amire esküdött atyáidnak.

13. Szeretni fog, megáld és megsokasít. Megáldja méhed gyümölcsét, földed termését, gabonádat, borodat, olajodat, tehened borját, nyájad szaporulatát azon a földön, amelyre megesküdött atyáidnak, hogy neked adja.

14. Minden más nép elõtt áldott leszel: nem lesz terméketlen körödben sem férfi, sem nõ, sõt még jószág sem.

15. Az Úr minden betegséget távol tart tõled, s nem sújt azokkal a szörnyû egyiptomi csapásokkal, amelyeket ismersz, hanem gyûlölõidet sújtja velük.

16. Minden népet, amelyet az Úr, a te Istened kiszolgáltat neked, pusztíts el, ne kíméld õket együttérzõn, s ne imádd isteneiket, mert ez csapda volna számodra!

17. Ha mégis azt gondolnád, ezek a népek népesebbek nálam, hogy ûzhetném hát ki õket,

18. ne félj tõlük! Jusson eszedbe, mit tett az Úr a fáraóval és az egyiptomiakkal.

19. Emlékezz a nagy csapásokra, amelyeket saját szemeddel láttál, a jelekre és csodákra, az erõs kézre és a kinyújtott karra, amellyel az Úr, a te Istened kivezetett. Ugyanígy fog bánni az Úr, a te Istened minden néppel, amelyiktõl félsz!

20. Sõt, darazsakat küld rájuk az Úr, a te Istened, míg mind el nem pusztulnak, akik megmaradtak, vagy elrejtõztek elõletek.

21. Ne félj tõlük! Mert közötted van az Úr, a te Istened, a nagy és félelmetes Isten.

22. Az Úr, a te Istened ezeket a népeket lassanként mind kiûzi elõtted. Nem irthatod ki õket egyszerre, mert túlságosan elszaporodnának a mezõn a vadállatok.

23. Az Úr, a te Istened kiszolgáltatja õket neked, veszteség veszteségre éri õket, míg ki nem pusztulnak.

24. Királyaikat hatalmadba adja, s te eltörlöd nevüket a földrõl. Senki sem áll meg elõtted, míg ki nem pusztítod õket.

25. Bálványaikat égesd el tûzbe vetve, ne kívánd meg, s ne tartsd meg az aranyat vagy ezüstöt, ami borítja õket, nehogy bajba juss, hiszen az ilyesmi utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében.

26. Utálatnak tárgyát ne vidd házadba, különben hozzá hasonlóan átok alá kerülsz magad is. Nagy megvetéssel és utálattal bánj vele, mert átkozott.