Második Törvénykönyv, 3

1. Aztán útnak indultunk Básán irányában. Akkor Básán királya, Og kivonult Edreihez, hogy fölvegye velünk a harcot, egész hadinépével.

2. Az Úr azonban így szólt hozzám: "Ne félj tõle, mert hatalmadba adom, országával és egész hadinépével egyetemben. Bánj vele úgy, ahogy Szichonnal, az amoriták királyával bántál, aki Hesbonban székelt."

3. Akkor az Úr, a mi Istenünk hatalmunkba adta Básán királyát, Ogot és egész hadinépét legyõztük, nem menekült meg senki.

4. Aztán elfoglaltuk összes városát, nem maradt hely, amelyet el ne foglaltunk volna: 60 város és Argob egész környéke alkotta Básánból Og birodalmát,

5. mind magas falakkal, kapukkal és zárakkal megerõsítve, nem tekintve a periziták számtalan városát.

6. Betöltöttük rajtuk az átkot, mint Szichonon, Hesbon királyán; az egész városon betöltöttük az átkot, férfiakon, nõkön és gyerekeken egyaránt.

7. A jószágot ellenben, meg a városokból összeharácsolt javakat zsákmányul magunkkal vittük.

8. Így foglaltuk el akkoriban a Jordánon túl az amoriták két királyának országát az Arnon pataktól egészen a Hermon-hegységig.

9. (A szidóniak a Hermont Szirjonnak hívják, az amoriták pedig Szenirnek),

10. a fennsík minden városát, egész Gileádot és Básánt egészen Szalcháig és Edreiig, azaz az Og básáni országrészéhez tartozó városokig.

11. (Csak Og, Básán királya maradt meg a refaitákból. Ágya, vaságya még áll Rabba-Ammonban, kilenc könyök a hossza, négy könyök a szélessége, a szokásos könyökkel mérve.)

12. Ezt a földet foglaltuk el akkoriban. Az Arnon-patak mentén fekvõ Aroertõl kezdve Ruben és Gád fiainak adtam, Gileád hegyének a felével, és annak városaival együtt.

13. Gileád másik felét, valamint egész Básánt, Og birodalmát, s Argob egész vidékét Manassze törzse felének adtam. (Básánnak ezt az egész részét a refaiták földjének hívják.

14. Jair, Manassze fia Argob egész vidékét elfoglalta egészen a gesuriták és a maachatiták földjéig, és a saját nevérõl "Jair sátorfalvainak" nevezte el [s így is hívják] mind a mai napig).

15. Machirnak Gileádot adtam,

16. Ruben fiainak és Gád fiainak pedig Gileádtól az Arnon-patakig - a völgy közepe a határ! -, és a Jabbok folyóig az amoriták határáig (elterülõ rész),

17. továbbá Arabát adom, a határ a Jordán folyó lesz Kinnerettõl az Araba tengeréig (a Sós-tengerig) a Piszga-hegység lábánál, keleten.

18. Akkoriban parancsot adtam nektek: "Az Úr, a ti Istenetek nektek adja ezt a földet, hogy birtokba vegyétek. De akik alkalmasak vagytok fegyverforgatásra, mindnyájan fölfegyverkezve haladjatok testvéreiteknek, Izrael fiainak az élén!

19. Csak asszonyaitok és gyermekeitek, valamint jószágotok (tudom, hogy nagy állatállományotok van) maradjanak a városokban, amelyeket adtam nektek,

20. mindaddig, míg testvéreiteknek békét nem ad az Úr, és el nem foglaljátok azt a földet, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nekik a Jordánon túl. Akkor hazatérhettek, mindegyitek a maga birtokára, amit adtam neki."

21. Aztán Józsuénak meghagytam a következõket: "Szemeddel láttad, mit tett az Úr, a ti Istenetek ezzel a két királlyal. Ugyanígy fog bánni az Úr minden király országával odaát is, ahova majd vonulsz.

22. Ne félj hát tõlük, mert az Úr, a ti Istenetek maga száll síkra értetek!"

23. Aztán az Úrhoz fordultam irgalomért könyörögve:

24. "Uram, én Uram, elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és karod erejét! Hol van olyan isten égen és földön, aki olyan tetteket vitt végbe, és olyan hatalmasnak bizonyult, mint te?

25. Hadd keljek át, és hadd lássam meg azt a szép földet a Jordánon túl, azt a szép hegyvidéket és Libanont!"

26. De miattatok megneheztelt rám az Úr, nem hallgatott meg, hanem azt felelte: "Elég legyen! Errõl ne beszélj nekem többet!

27. Menj föl a Piszga csúcsára és tekints nyugatra és északra, délre és keletre, hogy lásd a saját szemeddel.

28. De a Jordánon nem kelsz át! Adj parancsot Józsuénak, bátorítsd; és önts bele erõt. Mert õ fog a nép élén bevonulni, és õ osztja majd fel a földet, amelyet majd látsz."

29. Így a völgyben maradtunk, Bet-Peorral szemben.