1. A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember.

2. Jobb kérdõre vonni, mint némán duzzogni.

3. Kártól menekül meg, aki bevallja bûnét.

4. Aki erõszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erõszakolni.

5. Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyûlölnek, mert túl sokat beszél.

6. Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas idõre vár.

7. Amíg az alkalmas idõ el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmû nem ad az idõre.

8. Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyûlölettel nézik.

9. Sokaknak vesztükre szolgál a sikerük, egynémely találat veszteséggel ér fel.

10. Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott ajándék is akad.

11. Van megaláztatás, amely dicsõségre vezet, de sok megalázott fölemeli a fejét.

12. Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet.

13. A bölcs kevés szóval népszerûvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész.

14. Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár.

15. Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember!

16. A balga azt mondja: "Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát adományaimért.

17. Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!" Mily sokan, s mennyiszer nevettek már rajta!

18. Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni, ezért a gonoszok hamar elbuknak.

19. A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák szájából.

20. A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor mondja, amikor kellene.

21. Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés nyugalmában.

22. Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát.

23. Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi minden ok nélkül.

24. A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak úgy ömlik.

25. Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettõnek pusztulás a sorsa.

26. Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja.

27. Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak.

28. Aki mûveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagy urak barátjának megbocsátják gonoszságát.

29. A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést.

30. Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is?

31. Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.





“É doce o viver e o penar para trazer benefícios aos irmãos e para tantas almas que, vertiginosamente, desejam se justificar no mal, a despeito do Bem Supremo.” São Padre Pio de Pietrelcina