Második Törvénykönyv, 24
1. Tegyük föl, hogy valaki feleséget vesz, együtt hál vele, de aztán nem talál tetszésre nála az asszony, mert valami taszítót fedez föl rajta. Válólevelet ír hát neki, kezébe adja, és elbocsátja házából.
2. El is hagyja házát, s hozzámegy egy másik emberhez.
3. A másik ember azonban szintén elfordul tõle, válólevelet ír, kezébe adja, s elküldi házából. (Vagy meghal az a második ember, aki feleségül vette.)
4. Ilyenkor az elsõ ember, aki elbocsátotta, nem veheti el újra feleségül, mert tisztátalanná lett. Ez utálat tárgya volna az Úr, a te Istened szemében, s nem szabad a földet, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, bûnnel terhelned.
5. Ha valaki feleséget vesz, ne vonuljon hadba, s nem szabad semmi más terhet sem róni rá. Egy évig maradjon otthon, foglalkozzék a maga dolgával, szentelje magát asszonyának, akit elvett.
6. Ne vedd el zálogba a kézi malmot, sem a felsõ malomkövet, mert ez annyi volna, mint ha magát az életet vennéd el zálog gyanánt.
7. Ha valakit rajtakapnak, hogy testvérei, Izrael fiai közül valakit elrabol, kihasznál és elad, az illetõ rabló haljon meg. Irtsd ki, ami gonosz, körödbõl!
8. Lepra elõfordulásakor vigyázz, gondosan tartsd meg és pontosan hajtsd végre azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Lévi törzsébõl való papok adnak; azokhoz a rendszabályokhoz igazodjatok, amelyeket nekik adok.
9. Emlékezz rá, mit tett az Úr, a te Istened Mirjammal az úton, amikor Egyiptomból kivonultatok.
10. Ha kölcsönt adsz embertársadnak, ne lépd át küszöbét, hogy zálogot végy tõle.
11. Állj meg kint, s akinek kölcsönt adsz, az hozza ki neked a zálogot.
12. Ha szegény, ne térj nyugovóra zálogával.
13. Napnyugtakor vidd neki vissza a zálogot, hogy köntösében fekhessen le és áldjon téged. Ez igaz tettnek számít majd az Úr, a te Istened színe elõtt!
14. Szegény és nélkülözõ munkás bérét, akár testvéreid közül való, akár azok közül az idegenek közül, akik országodban, városaidban élnek, ne tartsd vissza.
15. Még aznap, mielõtt a nap lenyugodna fölötte, add meg a bérét. Mert szegény, és türelmetlenül várja. Különben az Urat hívja ellened, s bûn nehezedik rád.
16. Az apák ne lakoljanak halállal a gyermekek miatt, s a gyermekek sem az apák miatt. Mindenki csak a maga bûnéért lakoljon halállal.
17. Az idegent és az árvát ne csorbítsd jogában, és az özvegy ruháját ne vedd el zálogba.
18. Emlékezz, magad is rabszolga voltál Egyiptom földjén, s az Úr, a te Istened kiszabadított onnan. Ezért parancsolom meg neked, hogy így tégy.
19. Ha aratsz földeden s kint felejtesz ott egy kévét, ne menj vissza érte; legyen az idegené, az árváé és az özvegyé, hogy az Úr, a te Istened megáldja kezednek minden munkáját.
20. Ha olajfáidat megszeded, utána ne keresgélj rajtuk. Maradjon az idegennek, az árvának és az özvegynek.
21. Ha szõlõdben szüretelsz, utána ne keresgélj szemeket. Maradjon az idegennek, az árvának és az özvegynek.
22. Emlékezz, magad is rabszolga voltál Egyiptom földjén. Ezért parancsolom meg neked, hogy így tégy.
