1. (Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, mert jó: irgalma örökké megmarad.

2. Így beszéljenek, akiket megváltott az Úr, akiket kiszabadított az ellenség kezébõl.

3. Akiket összegyûjtött az országokból, napkeletrõl és napnyugatról, északról és délrõl.

4. Kietlen földön bolyongtak a pusztán, nem találtak utat lakható hely felé.

5. Éhség és szomjúság gyötörte õket, életüket pusztulás fenyegette.

6. Szorultságukban az Úrhoz kiáltottak, és õ megmentette õket minden félelmüktõl.

7. Egyenes úton vezette õket, hogy lakható helyre jussanak.

8. Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett!

9. Mert az éhezõket jóllakatta, s a nyomorgókat ellátta javakkal.

10. A sötétben és a halál árnyékában ültek, megbilincselve, nyomorban és vasban.

11. Mert ellenszegültek az Isten szavának, és megvetették a Fölséges törvényét.

12. Ezért szívüket bánattal puhította, megtántorodtak s nem jött senki, hogy támogassa õket.

13. Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette õket minden félelmüktõl.

14. Kivezette õket a sötétségbõl s a halál árnyékából és széttörte bilincsüket.

15. Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett!

16. Mert bezúzta az érckapukat, és a vaszárakat kettétörte.

17. Bûneik miatt erõtlenek voltak, mulasztásaikért bûnhõdniük kellett.

18. Megundorodtak minden ételtõl, közel jutottak a halál kapujához.

19. Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette õket minden félelmüktõl.

20. Elküldte szavát, hogy meggyógyítsa õket, életüket kimentette a verembõl.

21. Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett!

22. Mutassanak be neki hálaáldozatot és boldogan hirdessék tetteit.

23. Akik hajóikon bejárják a tengert, és kereskednek a nagy vizeken:

24. õk is látták az Úr tetteit, a mélyben szemlélték csodáit.

25. Szavával vihart támasztott, magasba emelte a hullámokat.

26. Ezek az égig tornyosultak, aztán lebuktak a mélybe, õket pedig a kín emésztette.

27. Mint a részegek inogtak ide-oda és minden bölcsességüknek vége volt.

28. Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette õket minden félelmüktõl.

29. A vihart szellõvé szelídítette, s a tenger hullámai elcsitultak.

30. Örültek, hogy nagy csendesség lett, s elvezette õket az áhított kikötõbe.

31. Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett!

32. Adjanak hálát neki a nép gyülekezetében! A vének tanácsában dicsõítsék!

33. Folyókat pusztává változtatott, és vízforrásokat szomjas földdé.

34. Termékeny földet szikes mezõvé, lakóinak gonoszsága miatt.

35. Aztán a pusztát ismét tóvá változtatta, a kiszáradt földet vizek forrásává.

36. Az éhezõket oda telepítette, hogy otthont teremtsenek rajta.

37. Mûvelték a földet, szõlõt ültettek, és gazdagon arattak.

38. Megáldotta õket, számuk hatalmas lett, s nyájaikat is megszaporította.

39. Azután újra megfogyatkoztak, baj és szükség emésztette õket.

40. Ám, aki a fejedelmeket is megvetéssel sújtja, s úttalan pusztán hagyja bolyongani:

41. az fölemelte a szegényt a nyomorból, és megsokasította nemzetségüket, miként a nyájakat.

42. Az igazak látják ezt és örülnek, s minden gonosz száj elnémul.

43. Ki a bölcs? Jegyezze ezt meg! Értse meg, milyen az Úr kegyelme!





“Que Nossa Mãe do Céu tenha piedade de nós e com um olhar maternal levante-nos, purifique-nos e eleve-nos a Deus.” São Padre Pio de Pietrelcina