Sirák fia könyve, 31
1. A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elûzi az álmát.
2. Elûzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja aludni.
3. A gazdag fárad a vagyon gyûjtésével, amikor meg pihen, akkor mulatozik.
4. A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor szûkölködik.
5. Az arany bolondja nem marad bûntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele.
6. Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük.
7. Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja magát.
8. Boldog az a gazdag, aki bûntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után.
9. Hol lelhetõ ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt?
10. Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsõségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett?
11. Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyûlt közösségben.
12. Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsõnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel!
13. Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért.
14. Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz.
15. Magad után ítélj embertársad felõl, légy minden ügyedben józan és megfontolt.
16. Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj, nehogy megvessenek érte.
17. Tartsd meg az illemet, s elsõnek hagyd abba, ne légy tehetetlen, nehogy botrányt okozz.
18. Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed elõbb, mint szomszédod.
19. Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvõhelyén nyugodtan lélegzik.
20. Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erõben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa.
21. Ha mégis legyõztek az ízes falatok, kelj föl és hányd ki: mindjárt megkönnyebbülsz.
22. Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz betegségben részed.
23. Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bõkezûségének híre sokáig fennmarad.
24. Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a várost.
25. Amikor bort iszol, ne játszd meg az erõst, mert a bor már sokakat levert a lábáról.
26. A vas keménységét a tûz próbálja meg, a könnyelmûeknek a bor a nagy próbakõ.
27. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétõl.
28. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellõ idõben s megfontoltan isszák.
29. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserûség a bor a lélek számára.
30. A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erõit, sok sebet ejt rajta.
31. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámsága miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlõ szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyenkor.
