Löydetty 31 Tulokset: könyörülj
Te azonban, Uram, könyörülj meg rajtam, állíts talpra, s én majd megfizetek nekik, az ilyen embereknek! (Zsoltárok könyve 41, 11)
Könyörülj rajtam, Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat! (Zsoltárok könyve 51, 3)
Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, lelkem hozzád menekül! Szárnyad oltalmában keresek védelmet, amíg a veszedelem el nem vonul. (Zsoltárok könyve 57, 2)
Kelj föl és könyörülj meg Sionon, mert eljött az idõ, hogy irgalmas légy hozzá; már itt van az óra. (Zsoltárok könyve 102, 14)
Szívbõl fohászkodom színed elõtt, könyörülj rajtam, ahogy megígérted. (Zsoltárok könyve 119, 58)
Fordulj felém és könyörülj rajtam, ahogy azokkal bánsz, akik tisztelik neved. (Zsoltárok könyve 119, 132)
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Eléggé megízleltük már a gyalázatot. (Zsoltárok könyve 123, 3)
Sírjanak a papok, az Úr szolgái az elõcsarnok és az oltár között, és mondják: "Könyörülj, Uram, népeden, ne hagyd, hogy gyalázat érje örökségedet, s ne csúfolhassák õket a népek! Ne mondhassák a népek körében: Hol van az Istenük?" (Joel könyve 2, 17)
Jézus folytatta útját. Utánament két vak, ezt kiáltozva: "Dávid fia, könyörülj rajtunk!" (Máté evangéliuma 9, 27)
Ott a környékrõl közeledett egy kánaáni asszony és hangosan kérte: "Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek." (Máté evangéliuma 15, 22)
s kérte: "Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény és sokat szenved. Hol tûzbe esik, hol meg vízbe. (Máté evangéliuma 17, 15)
Az útszélen két vak ült. Hallva, hogy Jézus megy arra, elkezdtek kiáltozni: "Uram, Dávid fia, könyörülj rajtunk!" (Máté evangéliuma 20, 30)