1. Amikor lejött a hegyrõl, nagy népsokaság követte.

2. Egyszer csak odament hozzá egy leprás, leborult elõtte és kérte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!"

3. Jézus kinyújtotta kezét, megérintette, s így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" Erre az nyomban megtisztult leprájától.

4. Ekkor Jézus ezt mondta neki: "Vigyázz, ne mondd el senkinek, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a Mózes rendelte áldozatot bizonyságul!"

5. Amikor beért Kafarnaumba, egy százados járult eléje, kérve õt:

6. "Uram - szólította meg -, szolgám bénán fekszik otthon, és rettenetesen kínlódik."

7. "Megyek és meggyógyítom" - felelte neki.

8. A százados ezt mondta neki: "Uram, nem vagyok méltó, hogy betérj házamba. Csak szólj egy szót, és szolgám meggyógyul!

9. Magam is alárendelt ember vagyok, s katonák szolgálnak alattam. Ha azt mondom az egyiknek: Menj el! - elmegy, a másiknak: Gyere ide! - odajön hozzám, vagy szolgámnak: Tedd ezt meg! - megteszi."

10. Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott és kísérõihez fordult: "Bizony mondom nektek, Izraelben nem találtam ekkora hitet.

11. Ezért mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletrõl és napnyugatról, és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában,

12. az ország fiait pedig kivetik a külsõ sötétségbe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz."

13. A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj, legyen úgy, ahogy hitted!" A szolga még abban az órában meggyógyult.

14. Amikor Jézus betért Péter házába, annak anyósát lázas betegen, ágyban találta.

15. Megérintette kezét, erre megszûnt a láza. Fölkelt és szolgált neki.

16. Amikor beesteledett, sok ördögtõl megszállt embert vittek hozzá. Szavával kiûzte a gonosz lelkeket, és mind meggyógyította a betegeket,

17. hogy beteljesedjen Izajás jövendölése: "Magára vállalta bajainkat és hordozta betegségeinket."

18. Amikor Jézus látta maga körül a sokaságot, meghagyta, hogy keljenek át a túlsó partra.

19. Akkor odalépett hozzá egy írástudó és azt mondta neki: "Mester, követlek téged, bárhová mégy is."

20. Jézus így válaszolt: "A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania."

21. Egy másik tanítványa kérte: "Uram, engedd meg, hogy elõbb elmenjek és eltemessem apámat!"

22. Jézus azonban ezt felelte: "Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!"

23. Bárkába szállt, s tanítványai követték.

24. Egyszerre csak nagy vihar támadt a tavon, úgyhogy a hullámok elborították a bárkát. Õ azonban aludt.

25. Odamentek hozzá, fölkeltették és kérték: "Uram, ments meg minket, elveszünk!"

26. Jézus ezt mondta nekik: "Mit féltek, kishitûek?" Aztán fölkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, s nagy nyugalom támadt.

27. Az emberek csodálkozva kérdezgették: "Ki lehet ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskedik neki?"

28. Amikor a túlsó parton Gadara környékére ért, két ördögtõl megszállt emberrel találkozott. A sírboltokból jöttek elõ. Annyira elvadultak voltak, hogy senki sem mert az úton járni.

29. Így kiabáltak: "Mi közünk hozzád, Isten fia? Azért jöttél ide, hogy idõ elõtt gyötörj minket?"

30. Messze tõlük nagy sertéskonda legelészett.

31. Ezért az ördögök kérték: "Ha kiûzöl minket, küldj a sertéskondába!"

32. "Menjetek!" - mondta nekik. Erre kimentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda lerohant a meredekrõl a tóba és vízbe fúlt.

33. A kanászok elfutottak, és a városba érve mindent elmondtak, azt is, ami a megszállottakkal a szemük láttára történt.

34. Az egész város kiment Jézus elé, és amikor megpillantották, kérték, hagyja el határukat.





“Deus nunca me recusou um pedido”. São Padre Pio de Pietrelcina