1. Jaj azoknak, akik lemennek Egyiptomba, hogy ott keressenek segítséget. Akik a lovakban bizakodnak, a töméntelen harci szekérben, meg a számtalan lovasban, nem Izrael Szentjére figyelnek, és nem az Urat keresik.

2. Csakhogy õ is okos: romlást idéz elõ, és nem vonja vissza a szavát. Fölkel az istentelenek háza ellen, és a gonoszok védelmezõi ellen.

3. Egyiptom ember és nem isten, lova csak test és nem lélek. Ha az Úr kiterjeszti kezét: összerogy a segítséget nyújtó, elesik a megsegített, és így egyaránt elvesznek.

4. Ezt mondja nekem az Úr: amint az oroszlán ordít és az oroszlánkölykök a zsákmánya mellett, és ha szembeszáll is vele a pásztorok serege, nem retten meg hangjuktól, sem lármájuk nem ijeszti meg: úgy száll le majd a Seregek Ura, hogy harcoljon a Sion hegyén és halmán.

5. Mint a repdesõ madarak, úgy oltalmazza Jeruzsálemet a Seregek Ura. Megoltalmazza és megszabadítja, megkíméli és megmenti.

6. Térjetek hát vissza ahhoz, Izrael fiai, akitõl oly gonosz módon elpártoltatok.

7. Igen, azon a napon mindenki eldobja majd ezüst- és aranybálványait, amelyeket vétkes keze csinált.

8. Asszíria meg elesik: de nem férfi kardjától. Egy kard semmisíti meg, amely nem emberé. Megfutamodik a kard elõl, és ifjú harcosai rabszolgává lesznek.

9. Félelmében elhagyja szikláját, s fejedelmei otthagyják a zászlót. Az Úr mondta ezt, akinek a Sionon van a tüze, és Jeruzsálemben a kemencéje.





“É necessário manter o coração aberto para o Céu e aguardar, de lá, o celeste orvalho.” São Padre Pio de Pietrelcina