Ezekiel könyve, 28

1. Az Úr szózatot intézett hozzám:

2. Emberfia, mondd meg Tírusz fejedelmének: Ezt mondja az Úr, az Isten: Szíved felfuvalkodott, s azt mondtad: "Isten vagyok, és az Isten trónján ülök a tenger közepén." Noha ember vagy, nem Isten, szívedet mégis Isten szívéhez tetted hasonlóvá.

3. Igen, bölcsebb vagy Dánielnél is, egyetlen bölcs sem léphet a nyomodba.

4. Bölcsességeddel és okosságoddal vagyont szereztél magadnak, aranyat és ezüstöt halmoztál fel kincseskamráidban.

5. Milyen ügyesen tudsz kereskedni! Megsokszoroztad vagyonodat, de szíved felfuvalkodott bensõdben gazdagságod miatt.

6. Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel szívedet Isten szívéhez tetted hasonlóvá,

7. lám ezért idegeneket szabadítok rád, nagyon erõs népeket. Kardot rántanak bölcsességed ellen, és bemocskolják fényességedet.

8. Letaszítanak a gödörbe, és erõszakos halállal halsz meg a tenger szívében.

9. Vajon mondod-e majd gyilkosaid elõtt is: "Isten vagyok", noha csak ember vagy, s nem Isten, azoknak a kezében, akik átszúrnak?

10. Úgy halsz meg, mint a körülmetéletlenek, idegenek keze által. Mert én mondom ezt - mondja az Úr, az Isten.

11. Az Úr szózatot intézett hozzám:

12. Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királyáról, és mondd meg neki: Ezt mondja az Úr, az Isten: A tökéletesség példaképe lettél, telve bölcsességgel és tökéletes szépséggel.

13. Az Édenben voltál, az Isten kertjében. Sokfajta drágakõ ékesítette ruhádat: karneol, topáz, jáspis, krizolit, ónix, berill, zafir, rubin és smaragd. Csörgõ dobjaid és fuvoláid aranyból készültek, ez mind elkészült már a teremtésed napján.

14. Oltalmazó kerub mellé állítottalak, az istenek szent hegyére helyeztelek, tüzes kövek közt járkáltál.

15. Tökéletes voltál teremtésed napjától addig, amíg gonoszságot nem találtam benned.

16. Kiterjedt kereskedést folytattál, s közben gonoszsággal telt meg bensõd és vétkeztél. Levetettelek az istenek hegyérõl, és az oltalmazó kerub a tüzes kövek közül romlásba taszított.

17. Szépséged miatt szíved felfuvalkodott. Ékességeddel tönkretetted bölcsességedet. A földre vetettelek, a királyok szeme elé tettelek látványosságul.

18. Tömérdek vétkeddel és becstelen kereskedéseddel meggyaláztad szentélyeidet. Tüzet támasztottam benned, hadd emésszen meg. Hamuvá teszlek a földön mindenki szeme láttára.

19. Azok, akik ismertek a népek közül, mind megborzadtak miattad. Iszonyattá váltál és véged van mindörökre.

20. Az Úr szózatot intézett hozzám:

21. Emberfia, fordulj Szidon felé, és jövendölj ellene!

22. Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, ellened fordulok, Szidon, s megdicsõülök benned. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha végrehajtom az ítéletet, és megmutatom rajta, hogy szent vagyok.

23. Pestist bocsátok rá, és vér fog folyni az utcáin. Az ellene mindenfelõl fölemelt kard csapására hullanak benne az áldozatok. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.

24. Izrael házának nem lesz többé szúró tüskéje, sem fájdalmas tövise a körülötte levõ népek között, amelyek megvetik. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, az Isten.

25. Ezt mondja az Úr, az Isten: Amikor majd összegyûjtöm Izrael házát a népek közül, ahová szétszóródott, akkor megmutatom rajtuk a népek szeme láttára, hogy szent vagyok. Azon a földön laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam.

26. Biztonságban élnek majd ott, házakat építenek, szõlõt telepítenek. Békességben élnek, míg végrehajtom az ítéletet a körülötte lakókon, akik megvetették. Akkor majd megtudják, hogy én, az Úr az õ Istenük vagyok.