Encontrados 20 resultados para: Szidon

  • Kánaán utódai: az elsõszülött, Szidon, azután Het, (Teremtés könyve 10, 15)

  • Áser szintén nem ûzte el sem Akkó lakóit, sem Szidon, Mahalib, Ákzib, Helba, Áfek és Rehob lakóit. (Bírák könyve 1, 31)

  • Izrael fiai újra azt tették, ami gonosznak számít az Úr szemében. Baaloknak, Asztartéknak, valamint Arám, Szidon és Moáb isteneinek, az ammoniták és filiszteusok isteneinek szolgáltak. Elhagyták az Urat, és nem szolgáltak neki. (Bírák könyve 10, 6)

  • Utána Gileádba és a hetiták földjére, Kádesba érkeztek. Innét Dánba mentek, majd Dántól Szidon felé vették az irányt. (Sámuel II. könyve 24, 6)

  • Félelem és rettegés kerítette hatalmába a partvidék minden lakóját. Rémület lett úrrá Szidon és Tírusz, Szur és Okina, Jamnia, valamint Asdód és Aszkalon lakóin. (Judit könyve 2, 28)

  • "Összefogtak ellenünk Ptolemaisz, Tirusz és Szidon népei és az egész pogány Galilea, hogy megsemmisítsenek bennünket." (Makkabeusok I. könyve 5, 15)

  • Némuljatok el a rémülettõl, ti, lakói a partvidéknek, Szidon kereskedõi, akiknek hajói bejárták a tengert, (Izajás könyve 23, 2)

  • Pirulj el, Szidon, mert így szól a tenger: "Nem vajúdtam és nem szültem. Nem voltak fiaim, s nem neveltem föl lányokat." (Izajás könyve 23, 4)

  • Õ szólt így: Ne örülj tovább, te meggyalázott szûz, Szidon leánya! Hiába kelsz föl, s hajózol át Ketimbe, ott sem lesz nyugalmad. (Izajás könyve 23, 12)

  • Tírusz [valamennyi] királyát, Szidón valamennyi királyát és a szigetországok királyait, akik a tengeren túl laknak; (Jeremiás könyve 25, 22)

  • Aztán üzenj Edom királyának, Moáb királyának, az ammoniták királyának, Tírusz királyának és Szidón királyának azoknak a követeknek a közvetítésével, akik Cidkijához, Júda királyához jöttek Jeruzsálembe. (Jeremiás könyve 27, 3)

  • mert eljött a nap, amelyen mind elpusztulnak a filiszteusok, és Tírusz meg Szidon városát megfosztják utolsó támaszától is. Igen, az Úr elpusztítja a filiszteusokat, Kaftor szigetének maradékát. (Jeremiás könyve 47, 4)


“A pessoa que nunca medita é como alguém que nunca se olha no espelho e, assim, não se cuida e sai desarrumada. A pessoa que medita e dirige seus pensamentos a Deus, que é o espelho de sua alma, procura conhecer seus defeitos, tenta corrigi-los, modera seus impulsos e põe em ordem sua consciência.” São Padre Pio de Pietrelcina