Busca Bíblica

Az Úr ítéletre hívja népe véneit és fejedelmeit: "Ti legeltétek le a szőlőt és házaitokban szegényektől rablott holmit rejtegettek. (Izajás könyve 3,14)

A holtak nem kelnek életre s az árnyak nem támadnak fel, mert megbüntetted s megsemmisítetted őket, még az emléküket is eltörölted. (Izajás könyve 26,14)

Életre kelnek majd halottaid, és holttestük feltámad. Keljetek föl, és ujjongjatok mind, akik a porban nyugosztok! Mert világosság harmata a te harmatod, és az árnyak országa szülni fog. (Izajás könyve 26,19)

Mert ezt mondja a Fölséges és Magasztos, aki az örökkévalóságban lakik, és akinek Szent a neve: "Én a magasságban, a szent helyen lakom, de a megtört és alázatos szívűekkel is ott vagyok, hogy új életet adjak az alázatos lelkeknek, és új életre keltsem a megtört szíveket. (Izajás könyve 57,15)

Kelj föl, Jeruzsálem, állj a magaslatra, és tekints keletre! Nézd, mint gyűlnek egybe fiaid, napkelettől napnyugatig a Szentnek szavára, és ujjonganak, mert Isten megemlékezett róluk. (Báruk könyve 5,5)

Az Úr dicsősége fölemelkedett, elhagyta a várost, és azon a hegyen állt meg, amely a várostól keletre van. (Ezekiel könyve 11,23)

Így szólt hozzám: "Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?" Így feleltem: "Uram, Istenem, te tudod." (Ezekiel könyve 37,3)

Ekkor jövendöltem, amint parancsolta nekem, és éltető lehelet szállt beléjük, életre keltek, talpra álltak, mint egy nagy sereg. (Ezekiel könyve 37,10)

Belétek oltom lelkemet és életre keltek. Letelepítelek benneteket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt, és végbe is vittem - mondja az Úr. (Ezekiel könyve 37,14)

Azon a napon nevezetes helyet adok Izraelben Gógnak temetőül, Abarim völgyét, a tengertől keletre - ez útjában lesz az arra járóknak -, és oda temetik el Gógot tömérdek seregével együtt, s Hamon-Góg völgyének nevezik majd el. (Ezekiel könyve 39,11)

Ablakai, előcsarnoka és pálmái ugyanolyan méretűek voltak, mint a keletre néző kapué, hét lépcsőfokon lehetett feljutni hozzá, előcsarnoka befelé volt. (Ezekiel könyve 40,22)

Aztán ahhoz a kapuhoz vitt, amely keletre nézett, és megmérte a kaput: ugyanolyan méretű volt. (Ezekiel könyve 40,32)