Busca Bíblica

Fölmentek hát a városba. De épp amikor beléptek a kapun, szembejött velük Sámuel -, a magaslati hely felé tartott. (Sámuel I. könyve 9,14)

Sámuel így felelt Saulnak: "Én vagyok a látóember. Kísérj fel a magaslatra. Ma velem kell ennetek. Holnap reggel aztán elmehettek, de előbb mindent megmondok neked, ami a szívedet nyomja. (Sámuel I. könyve 9,19)

Amikor a magaslatról visszatértek a városba, szállást csináltak Saulnak a tetőn. (Sámuel I. könyve 9,25)

Aztán Isten Gibeájába érsz [ott lakik a filiszteusok helytartója]. Amikor belépsz a kapun, egy sereg prófétával találkozol, akik a magaslatról jönnek lefelé. Előttük zeng majd a hárfa, a dob, a furulya és a cintányér, ők maguk meg prófétai révületben lesznek... (Sámuel I. könyve 10,5)

Odasiettek és előhozták onnét. Amikor a nép körébe lépett, egy fejjel magasabb volt mindenkinél. (Sámuel I. könyve 10,23)

Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: "Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet." (Sámuel I. könyve 16,7)

A filiszteusok soraiból előlépett egy harcos. Góljátnak hívták, és Gátból való volt. Hat könyök és egy arasz volt a magassága, (Sámuel I. könyve 17,4)

Így Dávid megtudta, hogy az Úr megerősítette Izrael fölötti uralmát, és népe, Izrael kedvéért felmagasztalta királyságát. (Sámuel II. könyve 5,12)

Erre Joáb földig hajolt, leborult a király előtt és magasztalta. Azt mondta: "Ma már látja szolgád, hogy tetszésre leltem szemedben, uram és királyom, mert a király teljesítette szolgája kérését." (Sámuel II. könyve 14,22)

Lejött a magasból, megragadott, és kimentett a mély habokból. (Sámuel II. könyve 22,17)

Éljen az Úr! Legyen áldott az én sziklaváram! Magasztaljátok szabadító Istenemet! (Sámuel II. könyve 22,47)

Ezért magasztallak, Uram, a pogányok előtt, dicsőítő éneket zengek nevednek: (Sámuel II. könyve 22,50)