Busca Bíblica

Lámech 182 éves volt, amikor fia született. (Teremtés könyve 5,28)

Noé 500 éves volt, akkor nemzette Szemet, Kámot és Jáfetet. (Teremtés könyve 5,32)

Noénak ez a története: Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé Isten színe előtt járt. (Teremtés könyve 6,9)

A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. (Teremtés könyve 6,11)

Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért. (Teremtés könyve 6,12)

Noé 600 esztendős volt, amikor a vízözön rátört a földre. (Teremtés könyve 7,6)

Csak Noé maradt meg, és ami vele volt a bárkában. A víz százötven napig áradt a földön. (Teremtés könyve 7,24)

Ekkor Isten megemlékezett Noéról és minden vadállatról, minden háziállatról, ami vele volt a bárkában. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett. (Teremtés könyve 8,1)

Noé 600. életévében, az első hónapban, a hónap első napján felszáradt a víz a föld színén. Ekkor Noé félretolta a bárka fedelét, körülnézett, s íme, a föld felszíne szikkadt volt. (Teremtés könyve 8,13)

A második hónapban, a hónap 27. napján a föld száraz volt. (Teremtés könyve 8,14)

Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak: (Teremtés könyve 9,8)

Noé fiai, akik kijöttek a bárkából, Szem, Kám és Jáfet voltak. Kám Kánaán atyja. (Teremtés könyve 9,18)