Busca Bíblica

Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." (Teremtés könyve 1,28)

Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. (Teremtés könyve 2,2)

Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után. (Teremtés könyve 2,3)

Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, (Teremtés könyve 2,4)

még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje. (Teremtés könyve 2,5)

Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét. (Teremtés könyve 2,6)

Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé. (Teremtés könyve 2,7)

És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. (Teremtés könyve 2,9)

Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkő is. (Teremtés könyve 2,12)

De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." (Teremtés könyve 2,17)

Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. (Teremtés könyve 2,19)

Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. (Teremtés könyve 2,22)