Busca Bíblica

A fában mindig marad még reménység: hogyha lenyesik is, új ágakat hajthat, zsenge hajtásai el nem maradhatnak. (Jób könyve 14,7)

Uram, kívánságom világos előtted, sóhajtásaim nem maradnak rejtve. (Zsoltárok könyve 38,10)

Vesszőit a tengerig növelte, hajtásait a nagy folyamig. (Zsoltárok könyve 80,12)

Hajtásaid gránátalmát termő kerthez hasonlók, (tele mindenféle) pompás gyümölccsel: (Énekek éneke 4,13)

Mert Hesbon mezői ellankadnak, Sibma szőlei szintén. Vesszőit kivágják a nemzetek urai, bár hajtásai egészen Jázerig érnek, szerteszét kúsznak a pusztán. Sarjai messze szétterjedtek, túlnyúltak a tengeren. (Izajás könyve 16,8)

Valóban, még a szüret előtt, amikor a szőlő már elvirágzik, és fürtje érőre fordul: akkor metszik le venyigéit metszőkéssel, és vágják le hajtásait. (Izajás könyve 18,5)

Mert az erős város pusztasággá lett, és elhagyatott, akár a sivatag. Borjú legelészik benne, s olykor elhever, majd lerágja gyér hajtásait. (Izajás könyve 27,10)

Jobban siratlak, mint Jázert siratták, Szimba szőleje: Hajtásaid túlnyúltak a tengeren, elértek egészen Jázerig. De most aratásodra, szüretedre rátört a pusztító. (Jeremiás könyve 48,32)

Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon. (Ozeás könyve 14,7)