| 1. | Amikor Jézus megtudta, hogy a farizeusok úgy értesültek, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János - |
| 2. | noha Jézus maga nem keresztelt, csak a tanítványai -, |
| 3. | elhagyta Júdeát és visszatért Galileába, |
| 4. | így keresztül kellett mennie Szamarián. |
| 5. | Odaért Szamaria egyik városához, Szikarhoz, ez annak a földnek a közelében volt, amelyet Jákob fiának, Józsefnek adott. |
| 6. | Ott volt Jákob kútja. Jézus elfáradt az úton, azért leült a kútnál. A hatodik óra felé járt az idő. |
| 7. | Egy szamariai asszony odament vizet meríteni. Jézus megszólította: "Adj innom!" |
| 8. | Tanítványai ugyanis bementek a városba, hogy élelmet szerezzenek. |
| 9. | A szamariai asszony így válaszolt: "Hogyan? Zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól kérsz inni?" [A zsidók ugyanis nem érintkeztek a szamariaiakkal.] |
| 10. | Jézus ezt felelte neki: "Ha ismernéd Isten ajándékát, s azt, aki azt mondja neked: Adj innom, inkább te kértél volna tőle, s ő élő vizet adott volna neked." |
| 11. | "Uram - mondta erre az asszony -, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan vehetnél hát élő vizet? |
| 12. | Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki ezt a kutat adta nekünk, s maga is ebből ivott a fiaival és állataival együtt?" |
| 13. | Jézus azt mondta neki feleletül: "Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. |
| 14. | De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." |
| 15. | Erre az asszony kérte: "Uram, adj nekem ilyen vizet, hogy ne szomjazzam többé, s ne kelljen ide járnom meríteni." |
| 16. | Jézus így válaszolt: "Menj, hívd el a férjedet, és gyere vissza!" |
| 17. | "Nincs férjem" - felelte az asszony. Jézus erre azt mondta neki: "Jól mondtad, hogy nincs férjed, |
| 18. | mert volt ugyan öt férjed, de akid most van, az nem férjed. Így igazat mondtál." |
| 19. | "Uram - válaszolta az asszony -, látom, próféta vagy. |
| 20. | Atyáink ezen a hegyen imádták az Istent, ti meg azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben kell imádni." |
| 21. | "Hidd el nekem, asszony - mondta Jézus -, elérkezik az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát. |
| 22. | Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól ered. |
| 23. | De elérkezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat akar. |
| 24. | Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk." |
| 25. | Az asszony azt felelte rá: "Tudom, hogy eljön a Messiás, azaz a Fölkent, s amikor eljön, mindent tudtunkra ad." |
| 26. | Jézus erre kijelentette: "Én vagyok az, aki veled beszélek." |
| 27. | Közben visszatértek tanítványai, s meglepődtek rajta, hogy asszonnyal beszélget. De egyikük sem mondta: "Mit akarsz tőle?" Vagy: "Miért beszélgetsz vele?" |
| 28. | Az asszony otthagyta a korsóját, sietve visszatért a városba, és azt mondta az embereknek: |
| 29. | "Gyertek, van itt egy ember, aki mindent elsorolt, amit csak tettem. Ő volna a Messiás?" |
| 30. | Az emberek kitódultak a városból, és odasereglettek hozzá. |
| 31. | Közben a tanítványok kérték: "Mester, egyél!" |
| 32. | De ő azt felelte: "Van eledelem, csak nem tudtok róla." |
| 33. | A tanítványok erre tanakodni kezdtek egymás közt: "Csak nem hozott neki valaki enni?" |
| 34. | Jézus erre megmagyarázta: "Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem, amit rám bízott. |
| 35. | Vagy nem így beszéltek: Még négy hónap, és itt az aratás? Nos, azt mondom nektek: Emeljétek fel szemeteket, és nézzétek meg a szántóföldeket: már megértek az aratásra. |
| 36. | Az arató már most megkapja bérét, s termést gyűjt az örök életre, hogy együtt örüljön, aki vet, azzal, aki arat. |
| 37. | Mert igaza van a szólásmondásnak: Más vet és más arat. |
| 38. | Nos, azért küldtelek benneteket, hogy learassátok, amit nem ti munkáltatok. Mások fáradoztak, s ti az ő munkájukba álltatok bele." |
| 39. | Abból a városból sokan hittek benne a szamariaiak közül, az asszony szavára, aki tanúsította: "Mindent elsorolt, amit csak tettem." |
| 40. | Amikor a szamariaiak odaértek hozzá, kérték, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt. |
| 41. | S az ő szavát hallva még többen hittek benne. |
| 42. | Meg is mondták az asszonynak: "Most már nem a te szavaidra hiszünk, mert magunk is hallottuk, és most már tudjuk, hogy valóban ő a világ Üdvözítője." |
| 43. | A két nap elteltével folytatta útját Galilea felé. |
| 44. | Jézus maga állapította meg, hogy saját hazájában nincs a prófétának becsülete. |
| 45. | Mégis, amikor Galileába ért, a galileaiak szívesen fogadták, mert mind látták, amit az ünnep alkalmával Jeruzsálemben tett, hisz ott voltak az ünnepen. |
| 46. | Így újra a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Kafarnaumban volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt. |
| 47. | Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, fölkereste, és arra kérte, menjen el, gyógyítsa meg a fiát, aki már a halálán volt. |
| 48. | Jézus azonban így szólt: "Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek." |
| 49. | De a királyi tisztviselő tovább kérlelte: "Gyere, Uram, mielőtt még meghalna a fiam!" |
| 50. | Jézus megnyugtatta: "Menj csak, él a fiad!" Az ember hitt Jézus szavának, amelyet hozzá intézett, és elindult haza. |
| 51. | Útközben elé jöttek szolgái és jelentették, hogy él a fia. |
| 52. | Megkérdezte tőlük, hogy melyik órában lett jobban. "Tegnap, a hetedik óra körül hagyta el a láz" - felelték. |
| 53. | Akkor az apa ráeszmélt, hogy épp ebben az órában történt, hogy Jézus azt mondta neki: "Él a fiad." És hívő lett egész háza népével egyetemben. |
| 54. | Ez volt Jézus második csodajele, amikor Júdeából Galilea felé tartott. |
