| 1. | Aztán, így szólt tanítványaihoz: "Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak. De jaj annak, aki okozza őket. |
| 2. | Jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy e kicsik közül egyet is megbotránkoztasson. |
| 3. | Vigyázzatok magatokra. Ha vét ellened testvéred, fedd meg. De ha megbánja, bocsáss meg neki. |
| 4. | Ha hétszer vétkezik is naponta ellened, és hétszer fordul hozzád azzal, hogy "bánom", bocsáss meg neki." |
| 5. | Az apostolok kérték az Urat: "Növeld bennünk a hitet." |
| 6. | Az Úr ezt felelte: "Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki gyökerestül és verj gyökeret a tengerben! - megteszi nektek. |
| 7. | Ki mondja közületek béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere gyorsan, ülj asztalhoz. |
| 8. | Helyette nem ezt mondja-e inkább: Készíts vacsorát, övezd fel magad és szolgálj ki, amíg eszem és iszom, aztán majd ehetsz és ihatsz magad is? |
| 9. | Megköszöni tán a szolgának, hogy teljesítette parancsait? |
| 10. | Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Mihaszna szolgák vagyunk, hisz csak kötelességünket teljesítettük." |
| 11. | Jeruzsálembe menet Szamaria és Galilea határa mentén vitt az útja. |
| 12. | Amikor az egyik faluba betért, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak |
| 13. | és jó hangosan kérték: "Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!" |
| 14. | Rájuk emelte tekintetét, és így szólt hozzájuk: "Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak." Útközben megtisztultak. |
| 15. | Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, és emelt hangon dicsőítette az Istent, |
| 16. | s arcra borulva hálát adott neki. Ez szamariai volt. |
| 17. | Jézus megkérdezte: "Nem tízen voltak, akik megtisztultak? Hát a kilenc hol maradt? |
| 18. | Nem akadt más, csak ez az idegen, aki visszajött volna, hogy dicsőítse az Istent?" |
| 19. | Aztán hozzá fordult: "Állj fel és menj! A hited meggyógyított." |
| 20. | A farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa. Ezt válaszolta: "Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. |
| 21. | Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van." |
| 22. | Ezután a tanítványokhoz fordult: "Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, de nem fogjátok látni. |
| 23. | Mondják majd nektek: Nézzétek, itt van vagy amott. De ne menjetek el, ne fussatok oda! |
| 24. | Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik szélétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. |
| 25. | Előbb azonban sokat kell szenvednie, és el kell tűrnie, hogy ez a nemzedék megvesse. |
| 26. | És mint Noé korában történt, úgy lesz az Emberfiának idejében is. |
| 27. | Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek egészen addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába. Akkor jött a vízözön, és mind elpusztította őket. |
| 28. | Ugyanúgy, ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, vettek, eladtak, ültettek, építettek. |
| 29. | Aztán azon a napon, amelyen Lót elhagyta Szodomát, tüzes kéneső esett az égből, és mind elpusztította őket. |
| 30. | Ugyanez fog bekövetkezni azon a napon, amelyen az Emberfia megjelenik. |
| 31. | Aki azon a napon a háztetőn lesz, és a holmija lent a házban, ne jöjjön le érte. Hasonlóképpen, aki kinn lesz a határban, ne térjen vissza érte. |
| 32. | Gondoljatok Lót feleségére! |
| 33. | Aki folyvást azon fáradozik, hogy életét megmentse, elveszíti, aki ellenben elveszíti, az megmenti. |
| 34. | Mondom nektek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban. Az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. |
| 35. | Két asszony fog együtt őrölni, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. |
| 36. | . |
| 37. | "Hol, Uram?" - kérdezték. "Ahol a hulla van - felelte - odagyűlnek a saskeselyűk." |
