| 1. | Egy alkalommal köré gyűltek a farizeusok néhány Jeruzsálemből való írástudóval együtt. |
| 2. | Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. |
| 3. | A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, így tartják magukat a vének hagyományaihoz. |
| 4. | És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. |
| 5. | A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: "Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért eszik tisztátalan kézzel a kenyeret?" |
| 6. | Ezt a választ adta nekik: "Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. |
| 7. | De hiábavalóan tisztelnek, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak emberi parancsok. |
| 8. | Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz, a korsók és poharak megmosásához és sok ehhez hasonlóhoz ragaszkodtok." |
| 9. | Majd így folytatta: "Szépen semmibe veszitek Isten parancsát, hogy hagyományotokat állítsátok a helyére." |
| 10. | Mózes azt mondta: "Tiszteld apádat és anyádat" és: "Aki gyalázza apját és anyját, az halállal lakoljon." Ti viszont ezt mondjátok: |
| 11. | Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy Korbán, azaz áldozati ajándék az, amivel segíthetnélek, |
| 12. | már nem engeditek meg neki, hogy valamit is tegyen apjáért vagy anyjáért. |
| 13. | Isten szavát érvénytelenítitek hagyományotokkal, amellyel azt átadjátok. És sok ehhez hasonlót tesztek." |
| 14. | Ismét magához szólította a népet. "Hallgassatok rám mindnyájan - mondta -, és értsétek meg: |
| 15. | Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. |
| 16. | Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg!" |
| 17. | Amikor a tömeg elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. |
| 18. | Így felelt nekik: "Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy ami kívülről kerül be az emberbe, nem szennyezheti be, |
| 19. | mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül?" Ezzel tisztának minősített minden ételt. |
| 20. | De hangoztatta, hogy ami kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert. |
| 21. | Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, |
| 22. | házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. |
| 23. | Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert. |
| 24. | Ezután elindult és Tírusz és Szidon környékére ment. Itt betért egy házba, és nem akarta, hogy tudjanak róla. De nem maradhatott rejtekben. |
| 25. | Egy asszony, akinek a lányát tisztátalan lélek szállta meg, hallott felőle, odasietett hozzá és a lába elé borult. |
| 26. | Az asszony görög volt, szírföníciai származású. Kérte, hogy űzze ki a lányából a gonosz lelket. |
| 27. | Ezt mondta neki: "Hadd jól- lakni előbb a gyermekeket. Nem való ugyanis elvenni a gyerekektől a kenyeret, és a kiskutyának dobni." |
| 28. | De az így felelt: "Igen, Uram, de azért a kiskutyák is esznek az asztal alatt abból, amit a gyerekek elmorzsálnak." |
| 29. | Erre így szólt hozzá: "Ezekért a szavakért menj, a gonosz lélek elhagyta lányodat." |
| 30. | Amikor hazaért, lányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a gonosz lélek. |
| 31. | Ezután ismét elhagyta Tírusz vidékét, és Szidonon át a Galileai tóhoz ment, Dekapolisz határába. |
| 32. | Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. |
| 33. | Külön hívta a tömegből, fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét, |
| 34. | föltekintett az égre, fohászkodott és szólt: "Effata, azaz nyílj meg!" |
| 35. | Azon nyomban meg is oldódott a nyelve és érthetően beszélt. |
| 36. | Megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. |
| 37. | Szerfölött csodálkoztak, s hangoztatták: "Csupa jót tett, a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak beszélőképességüket." |
