| 1. | Ismét betért a zsinagógába. Volt ott egy béna kezű ember. |
| 2. | Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene. |
| 3. | Felszólította a béna kezű embert: "Állj középre!" |
| 4. | Aztán megkérdezte őket: "Szabad szombaton jót, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy veszni hagyni?" Hallgattak. |
| 5. | Erre keményszívűségükön elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, majd az emberhez fordult: "Nyújtsd ki a kezed!" Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. |
| 6. | A farizeusok erre kimentek, s a Heródes-pártiakkal együtt tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét. |
| 7. | Jézus tanítványaival visszavonult a tó partjára. Nagy tömeg követte Galileából, Júdeából, |
| 8. | Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidon környékéről szintén nagy tömeg gyűlt köréje, mert oda is eljutott a híre, hogy milyen nagy dolgokat visz végbe. |
| 9. | Szólt tanítványainak, tartsanak készenlétben egy bárkát, nehogy a tolongó tömeg agyonnyomja. |
| 10. | Sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek volt valami bajuk, mind ott tolongtak körülötte, hogy legalább megérinthessék. |
| 11. | A tisztátalan lelkek pedig, mihelyt meglátták, elé vetették magukat, és elkezdték kiáltozni: "Te az Isten Fia vagy!" |
| 12. | De ő keményen rájuk parancsolt, hogy ne vigyék szét a hírét. |
| 13. | Ezután fölment a hegyre, és magához hívta azokat, akiket akart. Azok hozzá mentek. |
| 14. | Tizenkettőt rendelt, akiket apostoloknak nevezett, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét. |
| 15. | Hatalmat adott nekik, hogy kiűzhessék az ördögöket. |
| 16. | Ezt a tizenkettőt rendelte: Simont, akinek a Péter nevet adta, |
| 17. | Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak, |
| 18. | Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánai Simont |
| 19. | és az iskarióti Júdást, aki később elárulta. |
| 20. | Amikor hazament, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgyhogy még evésre sem maradt idejük. |
| 21. | Amikor övéi ezt meghallották, mentek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy megzavarodott. |
| 22. | A Jeruzsálemből jött írástudók így nyilatkoztak róla: "Belzebul szállta meg" és: "A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz lelkeket." |
| 23. | Ám ő összehívta őket, és mondott egy hasonlatot nekik: "Hogy űzhetné ki sátán a sátánt? |
| 24. | Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn. |
| 25. | Ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat fenn tovább. |
| 26. | Ha a sátán saját maga ellen támad, és így meghasonlik magával, nem maradhat meg, hanem elpusztul. |
| 27. | Senki sem törhet be az erős ember házába, és nem rabolhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert. Csak akkor rabolhatja ki a házát. |
| 28. | Bizony mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek fiai a szájukon, bocsánatot nyer. |
| 29. | De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad." |
| 30. | Mert ezt mondták róla: "Tisztátalan lélek van benne." |
| 31. | Amikor anyja és rokonai odaértek, kint maradtak, beküldtek érte és hívatták. |
| 32. | Sokan ültek körülötte, szóltak neki: "Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek." |
| 33. | Így válaszolt: "Ki az én anyám és kik az én testvéreim?" |
| 34. | Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: "Ezek az én anyám és testvéreim! |
| 35. | Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám." |
