| 1. | A mennyek országa hasonlít a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és a vőlegény elé mentek. |
| 2. | Öt balga volt közülük, öt pedig okos. |
| 3. | A balgák lámpásukat ugyan elvitték, de olajat nem vittek bele. |
| 4. | Az okosak lámpásukkal együtt olajat is vittek korsójukban. |
| 5. | A vőlegény késett, így valamennyien elálmosodtak és elaludtak. |
| 6. | Éjfélkor kiáltás hallatszott: Itt a vőlegény, menjetek ki elébe! - |
| 7. | Erre a szüzek mind fölkeltek, és rendbe hozták lámpásukat. |
| 8. | A balgák kérték az okosakat: Adjatok egy kis olajat! Lámpásunk kialvóban van. - |
| 9. | Nem adunk - felelték az okosak -, mert akkor nem lesz elég se nekünk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak. |
| 10. | Míg odavoltak vásárolni, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre. Ezzel az ajtó bezárult. |
| 11. | Később megérkezett a többi szűz is. Beszóltak: Uram, Uram, nyiss ki nekünk! |
| 12. | De ő így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek benneteket. |
| 13. | Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát. |
| 14. | Úgy lesz, mint azzal az emberrel, aki idegenbe készült. Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. |
| 15. | Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. |
| 16. | Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, s másik ötöt nyert rajta. |
| 17. | Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. |
| 18. | Aki egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette urának pénzét. |
| 19. | Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott. |
| 20. | Jött, aki öt talentumot kapott, és felmutatta a másik öt talentumot: Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. - |
| 21. | Jól van, te hűséges, derék szolga - mondta neki ura. - Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! |
| 22. | Jött az is, aki két talentumot kapott, s így szólt: Uram, két talentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem. - |
| 23. | Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! |
| 24. | Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Ez így beszélt: Uram, tudtam, hogy kemény ember vagy. Aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz, ahol nem szórtál. |
| 25. | Ezért félelmemben mentem, elástam a földbe talentumodat. Itt van, ami a tiéd. - |
| 26. | Te mihaszna, lusta szolga! - kiáltott rá ura. - Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gyűjtök, ahol nem szórtam. |
| 27. | Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza. |
| 28. | Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! |
| 29. | Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik. |
| 30. | Ezt a mihaszna szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. |
| 31. | Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. |
| 32. | Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. |
| 33. | A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. |
| 34. | Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! |
| 35. | Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. |
| 36. | Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. |
| 37. | Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? |
| 38. | Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? |
| 39. | Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? |
| 40. | A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. |
| 41. | Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. |
| 42. | Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. |
| 43. | Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. |
| 44. | Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? |
| 45. | Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. |
| 46. | Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre." |
