| 1. | Jézus ekkor a néphez és a tanítványokhoz fordult, |
| 2. | ezekkel a szavakkal: "Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. |
| 3. | Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják. |
| 4. | Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. |
| 5. | Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek. Szélesre szabják imaszíjukat és megnagyobbítják köntösükön a bojtokat. |
| 6. | Szívesen elfoglalják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket, |
| 7. | szeretik, ha a tereken köszöntik s rabbinak szólítják őket az emberek. |
| 8. | Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. |
| 9. | Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. |
| 10. | Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus. |
| 11. | Aki nagyobb közületek, az a szolgátok lesz. |
| 12. | Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják. |
| 13. | Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt. Magatok nem mentek be, s akik be szeretnének jutni, azokat meg nem engeditek be. |
| 14. | Jaj nektek, írástudók és képmutató farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek és árvák vagyonát. Közben nagyokat imádkoztok, ezért nagyobb ítélet vár rátok. |
| 15. | Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bejártok tengert és szárazföldet, hogy egyetlen áttérőt szerezzetek, s ha sikerül, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál. |
| 16. | Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok, hogy ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára, akkor az kötelezi. |
| 17. | Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? |
| 18. | Ugyanígy: Ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta levő áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi. |
| 19. | Ti vakok! Hát mi több, az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? |
| 20. | Aki az oltárra esküszik, rá esküszik és mindenre, ami csak rajta van. |
| 21. | Aki a templomra esküszik, rá esküszik, s arra, aki benne lakik. |
| 22. | Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és arra, aki rajta ül. |
| 23. | Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mentából, kaporból és köményből tizedet adtok, közben ami fontosabb a törvényben, az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget elhanyagoljátok. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. |
| 24. | Ti vak vezetők! A szúnyogot kiszűritek, a tevét meg lenyelitek. |
| 25. | Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül azonban tele vannak rablással és mértéktelenséggel. |
| 26. | Te vak farizeus! Előbb belül tisztítsd ki a poharat és a tálat, akkor majd kívül is tiszta lesz. |
| 27. | Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle undoksággal. |
| 28. | Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal. |
| 29. | Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak síremlékeit feldíszítitek, |
| 30. | s azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint ők, a próféták vére ontásában. |
| 31. | Ezzel magatok is megvalljátok, hogy a próféták gyilkosainak vagytok a fiai. |
| 32. | Töltsétek csak be atyáitok mértékét! |
| 33. | Kígyók, viperák fajzata! Hogy is kerülhetnétek el a kárhozat büntetését? |
| 34. | Nos, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok. Közülük némelyeket megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógában és városról városra üldöztök. |
| 35. | Ezért rátok száll minden igaz vér, amelyet a földön kiontottak, az igaz Ábel vérétől egészen Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár közt öltetek meg. |
| 36. | Bizony mondom, ezek mind utolérik ezt a nemzedéket. |
| 37. | Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat és megkövezed, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok. |
| 38. | Íme, elhagyatott lesz házatok. |
| 39. | Mondom nektek, mostantól mindaddig nem láttok, amíg nem zengitek: Áldott, aki az Úr nevében jön!" |
