| 1. | Ekkor farizeusok és írástudók keresték fel Jézust Jeruzsálemből, és megkérdezték: |
| 2. | "Miért térnek el tanítványaid az ősök hagyományaitól? Evés előtt ugyanis nem mossák meg a kezüket." |
| 3. | Így felelt nekik: "Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát hagyományotok kedvéért? |
| 4. | Azt mondta az Isten: Tiszteld apádat és anyádat, és: Aki apját vagy anyját gyalázza, halállal lakoljon! |
| 5. | Ti viszont ezt tanítjátok: Annak, aki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy amivel segíthetnék rajtad, az áldozati ajándék -, |
| 6. | nem kell segítenie többé apját és anyját. Ezzel hagyományotok kedvéért kijátsszátok az Isten parancsát. |
| 7. | Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás: |
| 8. | Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. |
| 9. | Hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs." |
| 10. | Akkor odahívta magához a népet, és így szólt hozzájuk: "Figyeljetek ide és értsétek meg! |
| 11. | Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert." |
| 12. | Erre odamentek hozzá tanítványai, és megkérdezték: "Tudsz róla, hogy a farizeusok e szavak hallatára megbotránkoztak?" |
| 13. | Így válaszolt nekik: "Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett. |
| 14. | Hagyjátok őket! Vakoknak vak vezetői! De ha vak vezet világtalant, mind a kettő gödörbe esik." |
| 15. | Péter megkérte: "Magyarázd meg nekünk ezt a példabeszédet!" |
| 16. | "Még mindig nem értitek ti sem? - kérdezte. |
| 17. | Nem értitek, hogy ami a szájba kerül, a gyomorba jut, onnan meg a félreeső helyre? |
| 18. | Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívből származik, s ez az, ami beszennyezi az embert. |
| 19. | A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. |
| 20. | Ezek szennyezik be az embert. Az, hogy mosatlan kézzel eszik, nem szennyezi be az embert." |
| 21. | Onnét továbbmenve, Jézus Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. |
| 22. | Ott a környékről közeledett egy kánaáni asszony és hangosan kérte: "Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek." |
| 23. | De ő szóra sem méltatta. Erre odamentek hozzá tanítványai és kérték: "Teljesítsd kérését, hisz kiabál utánunk." |
| 24. | Ezt felelte: "Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól." |
| 25. | Ám az asszony odajött, és e szavakkal borult le előtte: "Uram, segíts rajtam!" |
| 26. | De visszautasította: "Nem helyes elvenni a gyerekektől a kenyeret, s odadobni a kiskutyáknak." |
| 27. | Az asszony ellentmondott: "Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lekerül uruk asztaláról." |
| 28. | Erre így szólt Jézus: "Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint." Még abban az órában meggyógyult a leánya. |
| 29. | Jézus ezután eltávozott innét, és a Galileai-tóhoz ment. Fölment a hegyre és leült. |
| 30. | Nagy tömeg járult hozzá, magukkal vitték a sántákat, bénákat, vakokat, némákat és a más betegeket, s letették őket a lába elé. Mind meggyógyította őket. |
| 31. | Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult és dicsőítette Izrael Istenét. |
| 32. | Jézus ekkor összehívta tanítványait, s így szólt hozzájuk: "Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen elküldeni őket, nehogy kidőljenek az úton." |
| 33. | A tanítványok megjegyezték: "Honnan szerezzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget jóllakassunk?" |
| 34. | Jézus megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" "Hét - felelték -, és néhány apró halunk." |
| 35. | Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. |
| 36. | Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, tanítványai pedig a népnek. |
| 37. | Mindnyájan ettek és jól is laktak, s a kenyérből még hét kosár maradékot összeszedtek. |
| 38. | Akik ettek, voltak vagy négyezren férfiak, az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva. |
| 39. | Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére ment. |
