| 1. | Abban az időben Jézusnak egy szombati napon vetések között vezetett az útja. Tanítványai megéheztek, ezért tépdesni kezdték a kalászt és eszegették. |
| 2. | Ezt látva a farizeusok szóvá tették: "Nézd, a tanítványaid olyat tesznek, amilyet szombaton nem szabad tenni!" |
| 3. | Erre így felelt: "Nem olvastátok, mit tett Dávid is, amikor társaival megéhezett? |
| 4. | Bement az Isten házába és megette a szent kenyereket, amelyeket sem neki, sem társainak nem volt szabad megennie, csak a papoknak. |
| 5. | Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombatonként a papok a templomban megszegik a szombati tilalmat, mégsem követnek el vele bűnt? |
| 6. | Mondom nektek: itt nagyobb dologról van szó, mint a templom. |
| 7. | Ha tudnátok, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem pedig áldozatot, nem ítélnétek el az ártatlanokat. |
| 8. | Az Emberfia ura a szombatnak is!" |
| 9. | Innét továbbment, és betért a zsinagógájukba. |
| 10. | Éppen ott volt egy béna kezű ember. Hogy vádaskodhassanak ellene, megkérdezték: "Szabad-e szombaton gyógyítani?" |
| 11. | Így felelt: "Ha valakinek közületek csak egy juha van, s az szombaton gödörbe esik, vajon nem markolja meg és nem húzza ki? |
| 12. | Mennyivel többet ér az ember, mint a juh! Szabad tehát szombaton jót tenni." |
| 13. | Ezzel az emberhez fordult: "Nyújtsd ki a kezed!" Kinyújtotta, és az éppen olyan egészséges lett, mint a másik. |
| 14. | Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét. |
| 15. | Amikor Jézus ezt megtudta, elment onnét. Sokan utána mentek, s ő mindnyájukat meggyógyította, |
| 16. | de szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék a hírét. |
| 17. | Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése, aki ezt mondja: |
| 18. | "Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben tetszésemet találom. Kiárasztom rá Lelkemet, és ítéletet hirdet a népeknek. |
| 19. | Nem vitatkozik s nem kiabál, szavát sem hallják a tereken. |
| 20. | A megroppant nádat nem töri le, a pislákoló mécsbelet nem oltja el, míg győzelemre nem viszi az igazságot. |
| 21. | Az ő nevében bíznak a pogány népek." |
| 22. | Ekkor egy ördögtől megszállt, vak és néma embert vittek hozzá. Meggyógyította, úgyhogy beszélt és látott. |
| 23. | A nép ámulva kérdezgette: "Csak nem ő a Dávid fia?" |
| 24. | Ennek hallatára a farizeusok így nyilatkoztak: "Belzebulnak, a gonosz lelkek fejedelmének nevében űzi ki a gonosz lelkeket." |
| 25. | Jézus belelátott gondolataikba és így szólt hozzájuk: "Minden önmagával meghasonlott ország elnéptelenedik, minden önmagával meghasonlott város vagy ház elpusztul. |
| 26. | Ha a sátánt sátán űzi ki, meghasonlik magával. Hogyan állhat fenn akkor az országa? |
| 27. | Ha én Belzebul segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Így ők lesznek bíráitok. |
| 28. | De ha én Isten Lelkével űzöm ki a gonosz lelkeket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa. |
| 29. | Hogy törhet be valaki az erős ember házába, s hogy rabolhatja el vagyonát, hacsak előbb meg nem kötözi? Akkor kifoszthatja házát. |
| 30. | Aki nincs velem, az ellenem van, aki nem gyűjt velem, az szétszór. |
| 31. | Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. |
| 32. | Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon. |
| 33. | Vagy jelentsétek ki, hogy a fa jó, s a gyümölcse is éppúgy jó, vagy nyilvánítsátok rossznak, hisz gyümölcséről lehet a fát felismerni. |
| 34. | Viperák fajzata! Hogy beszélhetnétek jót, mikor gonoszak vagytok? A száj ugyanis a szív bőségéből szól. |
| 35. | A jó ember jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat hoz elő. |
| 36. | Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon. |
| 37. | Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet." |
| 38. | Ekkor néhány írástudó és farizeus így szólt hozzá: "Mester, jelt szeretnénk tőled látni." |
| 39. | "A gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván - válaszolta -, de nem kap mást, csak Jónás próféta jelét. |
| 40. | Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében. |
| 41. | A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők bűnbánatot tartottak Jónás szavára, s itt nagyobb van, mint Jónás. |
| 42. | Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van, mint Salamon. |
| 43. | Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. |
| 44. | Azt mondja hát: Visszatérek elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. |
| 45. | Erre nyomban elsiet, s hoz magával hét más lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek és ott laknak. Ennek az embernek a sorsa most rosszabb, mint előbb volt. Hasonló sors vár erre a gonosz nemzedékre is." |
| 46. | Amíg beszélt a néphez, megálltak kint anyja és rokonai, s beszélni akartak vele. |
| 47. | Valaki szólt neki: "Anyád és rokonaid kint állnak és beszélni szeretnének veled." |
| 48. | De ő megkérdezte azt, aki szólt neki: "Ki az anyám s kik a rokonaim?" |
| 49. | Aztán kitárta tanítványai felé karját, s így szólt: "Ezek az anyám és testvéreim! |
| 50. | Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám." |
