| 1. | Jövendölés. Az Úr szózata, amelyet Malakiás által intézett Izraelhez. |
| 2. | Szerettelek benneteket! - mondja az Úr. Ti mégis így beszéltek: Mivel mutattad meg, hogy szeretsz bennünket? - Ugye, Ézsau, a testvére voltál Jákobnak? - mondja az Úr. Mégis Jákobot szerettem, |
| 3. | Ézsaut pedig gyűlöltem: városait pusztasággá tettem, örökségét sivár legelővé. |
| 4. | Hiába mondja Edom: "Elpusztítottak bennünket, de újra felépítjük romjainkat", mert a Seregek Ura ezt mondja: Ha fölépítik, lerombolom! Így nevezik majd őket: "A gonoszság vidéke" és: "A nép, amelyre mindörökre megharagudott az Úr." |
| 5. | Meglátjátok ezt saját szemetekkel, és így szóltok: Nagy az Úr Izrael határain túl is! |
| 6. | A gyermek tiszteli apját, a szolga pedig urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az irántam való tisztelet? Ha én Úr vagyok, hol a tőlem való félelem? - ezt kérdezi tőletek a Seregek Ura, tőletek, papok, akik megvetitek a nevemet. Azt kérdezitek: Mi által vetettük meg a nevedet? |
| 7. | Azáltal, hogy tisztátalan kenyeret hoztok oltáromra. Azt kérdezitek: Mivel szentségtelenítettük meg? - Azzal, hogy azt gondoljátok: Az Úr asztalát semmibe kell venni. |
| 8. | Vagy nem rossz-e az, hogy vak állatot hoztok áldozatul? S ha sántát és beteget hoztok, nem rossz-e az? Ha elvinnéd a helytartódnak, vajon tetszene-e neki, és örömmel fogadna-e téged? - mondja a Seregek Ura. |
| 9. | Most tehát könyörögjetek az Istenhez, hogy irgalmazzon nekünk [bizony, a ti kezetek műveli ezt]! Vajon örömmel fogad-e titeket? - kérdezi a Seregek Ura. |
| 10. | Bárcsak bezárná valaki közületek az ajtókat, hogy ne gyújtson senki hiába tüzet oltáromon! Nem találom kedvemet bennetek - mondja a Seregek Ura -, nem fogadom szívesen kezetekből az ételáldozatot. |
| 11. | De napkeltétől napnyugtáig nagy az én nevem a népek között. Jóillatú áldozatot mutatnak be mindenütt, tiszta ételáldozatot a nevemnek. Mert nagy az én nevem a népek között - mondja a Seregek Ura. |
| 12. | Ti mégis megszentségtelenítitek, mert azt gondoljátok: Tisztátalan az Úr asztala, és megvetendő rajta minden étel. |
| 13. | Azt mondjátok: Lám, mennyi a munka! És méltatlanul bántok vele - mondja a Seregek Ura. Idehoztok lopott, beteg és sánta állatot, hogy bemutassátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyet kezetekből? - mondja a Seregek Ura. |
| 14. | Átkozott az a csaló, aki - bár van szép hím a nyájában fogadalmi áldozatul - mégis egy sérültet áldoz fel. Mert én vagyok a Nagy Király - mondja a Seregek Ura, és nevem félelmetes a népek között. |
