| 1. | Jeruzsálem, vesd le a gyász s az ínség ruháját, s öltsd magadra mindörökre Isten dicsőségének szépségét! |
| 2. | Öltsd fel Isten igazságának köntösét, s tedd fejedre az örök dicsőség koronáját, |
| 3. | mert az Isten ismertté teszi fényességedet mindenütt az ég alatt. |
| 4. | Isten ezt a nevet adja neked örökre: "Igazságosság békéje" és "Jámborság dicsősége". |
| 5. | Kelj föl, Jeruzsálem, állj a magaslatra, és tekints keletre! Nézd, mint gyűlnek egybe fiaid, napkelettől napnyugatig a Szentnek szavára, és ujjonganak, mert Isten megemlékezett róluk. |
| 6. | Gyalog távoztak, ellenség hajtotta őket, de Isten vezeti vissza, s úgy hozza őket, mint királyi sarjakat. |
| 7. | Isten parancsot adott, hogy hordják el mind a magas hegyeket s az örök halmokat, a völgyeket meg töltsék fel, hogy sík legyen a föld, és Izrael biztosan haladhasson Isten dicsősége alatt. |
| 8. | Az erdők és az illatos fák Isten parancsára mind árnyékot nyújtanak Izraelnek. |
| 9. | Isten vezeti majd Izraelt örömben, dicsőségének fényében, s kíséretül adja nekik irgalmát és igazságosságát. |
