| 1. | Jeruzsálem, vesd le a gyász s az ínség ruháját, s öltsd magadra mindörökre Isten dicsőségének szépségét!
|
| 2. | Öltsd fel Isten igazságának köntösét, s tedd fejedre az örök dicsőség koronáját,
|
| 3. | mert az Isten ismertté teszi fényességedet mindenütt az ég alatt.
|
| 4. | Isten ezt a nevet adja neked örökre: "Igazságosság békéje" és "Jámborság dicsősége".
|
| 5. | Kelj föl, Jeruzsálem, állj a magaslatra, és tekints keletre! Nézd, mint gyűlnek egybe fiaid, napkelettől napnyugatig a Szentnek szavára, és ujjonganak, mert Isten megemlékezett róluk.
|
| 6. | Gyalog távoztak, ellenség hajtotta őket, de Isten vezeti vissza, s úgy hozza őket, mint királyi sarjakat.
|
| 7. | Isten parancsot adott, hogy hordják el mind a magas hegyeket s az örök halmokat, a völgyeket meg töltsék fel, hogy sík legyen a föld, és Izrael biztosan haladhasson Isten dicsősége alatt.
|
| 8. | Az erdők és az illatos fák Isten parancsára mind árnyékot nyújtanak Izraelnek.
|
| 9. | Isten vezeti majd Izraelt örömben, dicsőségének fényében, s kíséretül adja nekik irgalmát és igazságosságát.
|
