| 1. | Aki szurokhoz nyúl, szurkos lesz a keze, aki dölyfössel barátkozik, ahhoz lesz hasonló. |
| 2. | Ami túl nehéz neked, azt ne emeld, erősebbhez s gazdagabbhoz ne csatlakozz. Minek agyagkorsót vasedényhez tenni? Ha összeütődnek, eltörik a korsó. |
| 3. | A gazdag kérkedik jogtalan tettével, a megbántott szegény még elnézést kérhet. |
| 4. | Amíg hasznára vagy, addig segít rajtad, de ha lassan mozogsz, akkor magadra hagy. |
| 5. | Hogyha van valamid, (szívesen) él veled, de ha elszegényít, az cseppet sem fáj neki. |
| 6. | Ha szüksége van rád, elbűvöl, megszédít, mosolyog rád és bizalmat kelt benned. Barátsággal kérdi: "Mire van szükséged?" |
| 7. | Aztán megszégyenít a lakomáival, amíg ki nem foszthat kétszer-háromszor is, s végül jól kigúnyol. Ha később viszontlát, szó nélkül elkerül, csak fejét csóválja. |
| 8. | Vigyázz, s ne hagyd magadat becsapni, meg ne alázzanak balgaságod miatt. |
| 9. | Hogyha előkelő meghív, akkor tiltakozzál, s annál inkább fog majd hívni. |
| 10. | Ne légy tolakodó, nehogy elküldjenek, ne is állj túl messze, mert elfelednek. |
| 11. | Ne kapasd el magad, hogy közvetlen hozzád, s ne építs arra, hogy sokat cseveg veled. A sok csevegéssel csak próbára tesz, amikor rád mosolyog, kiszedi titkaid. |
| 12. | Irgalmatlan, aki továbbadja a szót, és nem kímél meg a veréstől s láncoktól. |
| 13. | Légy hát óvatos és vigyázz magadra, mert saját fejedre hozol veszedelmet. |
| 15. | Minden élőlény a maga fajtáját szereti, így az ember is azt, aki hasonló hozzá. |
| 16. | Minden élőlényt a fajtája vesz körül, hozzá hasonlókkal társul az ember is. |
| 17. | Vajon összefér-e a farkas a báránnyal? Éppoly kevéssé a gonosz a jóval. |
| 18. | Egyetérthet-e a kutya s a hiéna? Hogy érthetne hát egyet a gazdag a szegénnyel? |
| 19. | A puszták oroszlánja vadszamarat zabál, éppígy a szegény is a gazdag legelője. |
| 20. | Az alázat iszonyattal tölti el a gőgöst, éppilyen iszonyat a szegény a gazdagnak. |
| 21. | Ha meginog a gazdag, barátja segíti, de a botladozó szegényt elhagyja barátja. |
| 22. | Ha megbotlik a gazdag, sokan felkarolják, s ha badarságot beszél, hízelegnek neki. Ha szegény botlik meg, szidalmazzák érte, s ha bölcsen szólna is, nem engedik szóhoz. |
| 23. | Hogyha gazdag beszél, mindenki elhallgat, és a bölcsességét égig magasztalják. Ha szegény szólal meg, "ki ez?" - azt kérdezik, és ha akadozik, beléfojtják a szót. |
| 24. | Jó a gazdagság, ha bűn nem tapad hozzá, rossz dolog a szegénység - mondják a gonoszok. |
| 25. | Az embernek a kedélye tükröződik az arcán, akkor is, ha vidám, akkor is, ha komor. |
| 26. | Boldog szívre sugárzó arc mutat, szállóigét nehéz kigondolni. |
