| 1. | Miután Macedóniai Fülöp fia, Sándor kivonult Chettiimből, és legyőzte a perzsák és a médek királyát, Dáriust, helyette először Hellászon uralkodott, királyként. |
| 2. | Sok hadjáratot vezetett, erődöket foglalt el és királyokat küldött halálba. |
| 3. | Egészen a föld határáig előrenyomult, és sok néptől szedett adót. Az egész föld elnémult előtte. Erre szíve elbizakodottá vált és gőggel telt el. |
| 4. | Hatalmas sereget gyűjtött, s uralomra tett szert országok, népek és fejedelmek fölött, úgyhogy sorra adófizetői lettek. |
| 5. | De aztán ágynak esett, s tudatára ébredt, hogy meg kell halnia. |
| 6. | Maga elé idézte legfőbb embereit, akik vele nőttek fel ifjúkoruktól fogva, és még életében felosztotta köztük birodalmát. |
| 7. | Sándor tizenkét esztendei uralkodás után meghalt. |
| 8. | Szolgái vették át az uralmat, ki-ki a maga részén. |
| 9. | Halála után mindannyian föltették a diadémot, s utánuk fiaik is, sok éven át. Rengeteg bajt hoztak a földre. |
| 10. | Istentelen sarj fakadt belőlük, Antiochusz Epifánész, Antiochusz királynak az egyik fia. Túsz volt Rómában, s a görög hatalom 137. esztendejében jutott uralomra. |
| 11. | Azokban a napokban hitehagyottak támadtak Izraelben. Sokak fejét telebeszélték javaslatukkal: "Menjünk, és kössünk szövetséget a körülöttünk élő népekkel. Mert amióta elkülönültünk tőlük, rengeteg baj ér bennünket." |
| 12. | Ez a javaslat tetszésre talált. |
| 13. | A népből néhányan készek voltak rá, hogy elmenjenek a királyhoz. Ez felhatalmazta őket, hogy pogány szokásokat vezessenek be. |
| 14. | Pogány szokás szerint testgyakorló iskolát létesítettek Jeruzsálemben, újranövesztették előbőrüket, |
| 15. | és elpártoltak a szent szövetségtől. Szövetségre léptek a pogányokkal, s arra adták magukat, hogy vétkezzenek. |
| 16. | Amikor Antiochusz megszilárdította a birodalmat, arra gondolt, hogy Egyiptomra is kiterjeszti hatalmát, hogy így mindkét országon uralkodjék. |
| 17. | Hatalmas sereggel, harci szekerekkel, elefántokkal és nagy hajóhaddal Egyiptomba vonult. |
| 18. | Háborút indított Egyiptom királya, Ptolemeusz ellen. Ptolemeusz megfutamodott előle és elmenekült, de sokan áldozatul estek. |
| 19. | Meghódította Egyiptom megerősített városait és kifosztotta Egyiptom földjét. |
| 20. | Miután Egyiptomot leigázta, Antiochusz 143-ban visszatért és hatalmas sereggel Izrael és Jeruzsálem ellen vonult. |
| 21. | Gőggel eltelve behatolt a szentélybe, elvitte az illatáldozat bemutatására szolgáló aranyoltárt, valamint a mécstartót az összes fölszereléssel együtt, |
| 22. | továbbá az áldozati kenyér asztalát, az áldozati edényeket, tálakat, az aranyfüstölőket, a kárpitot, a koszorúkat és a templom homlokzatáról az aranydíszeket; mind leszedte őket. |
| 23. | Elrabolta az aranyat, ezüstöt, valamint a drága fölszereléseket; elhurcolta a rejtett kincseket, amikre rátalált. |
| 24. | Mindent összeszedett, és visszatért országába. De előbb vérfürdőt rendezett és fennhéjázó beszédeket tartott. |
| 25. | Mély gyász borult Izraelre, minden tartományára. |
| 26. | Siránkoztak a főemberek és a vének, a szüzek és az ifjak sorvadoztak, az asszonyok szépsége elenyészett. |
| 27. | Aki vőlegény volt, mind gyászolt, s jajgatott szobájában ülve fájdalmában a menyasszony. |
| 28. | Megremegett a föld a lakói miatt, Jákob egész háza szégyenbe öltözött. |
| 29. | Két év elteltével a király a mizaiak vezérét küldte Júda városaiba. Nagy sereggel érkezett Jeruzsálembe. |
| 30. | Álnok módon békét ígért nekik, úgyhogy hittek benne. De váratlanul meglepte a várost. Nagy csapást mért rá, és Izrael fiai közül sokakat lemészárolt. |
| 31. | A várost kifosztotta, felgyújtotta, lerombolta a házakat és a várost körülvevő falakat. |
| 32. | Az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, a nyájakat meg lefoglalták. |
| 33. | Megerősítették Dávid városát, magas és erős falakkal és hatalmas bástyákkal. |
| 34. | Ezek várul szolgáltak nekik. Istentelen népet és hitehagyott embereket telepítettek beléjük; ezek befészkelték oda magukat. |
| 35. | Fegyvereket és élelmet hordtak oda, és ott raktározták el a Jeruzsálemben összeszedett zsákmányt. Így (a bástyák) hatalmas csapdává lettek. |
| 36. | A szentély számára leshellyé lettek, Izrael számára gonosz ellenséggé minden időre. |
| 37. | A szentély körül ártatlan vért ontottak, megszentségtelenítették a szent helyet. |
| 38. | Jeruzsálem lakói elmenekültek miattuk, így idegen népnek lett lakóhelye. Saját ivadékainak idegenné vált, gyermekeinek el kellett hagyniuk. |
| 39. | Szentélye elhagyatott lett, mint a puszta, ünnepei gyászra fordultak. Szombatjai gyalázattá váltak, becsülete helyébe megvetés lépett. |
| 40. | Mint egykor dicsősége, akkora volt a szégyene, nagysága szomorúságra változott. |
| 41. | Akkor a király rendeletet bocsátott ki egész birodalmában: mindnyájan alkossanak egy népet, |
| 42. | és hagyjanak fel szokásaikkal. A népek mind engedelmeskedtek a király parancsának. |
| 43. | Sőt még Izrael fiai közül is soknak megtetszettek ezek a szertartások, így áldozatot mutattak be a bálványoknak és megszegték a szombatot. |
| 44. | A király írásos utasításokat küldött Jeruzsálembe megbízottaival és Júda városaiba, hogy alkalmazkodjanak az idegen szokásokhoz, |
| 45. | a templomban hagyjanak fel az égő-, a véres- és az italáldozattal, szegjék meg a szombatot és az ünnepeket, |
| 46. | és szentségtelenítsék meg a szentélyt és a szent dolgokat. |
| 47. | Ugyanakkor emeljenek oltárokat, templomokat és kápolnákat a bálványoknak, áldozzanak sertéseket és más tisztátalan állatokat, |
| 48. | hagyják fiaikat körülmetéletlenül, és szennyezzék be magukat mindenféle tisztátalan és szörnyű dologgal. |
| 49. | Felejtsék el a törvényt és tekintsék érvénytelennek a parancsokat. |
| 50. | Annak, aki nem tett eleget a király parancsának, meg kellett halnia. |
| 51. | Ilyen utasításokat adott az egész birodalomban, és felügyelőket rendelt minden nép fölé. Júda városainak megparancsolta - városról városra -, hogy mutassanak be áldozatot. |
| 52. | A népből sokan csatlakoztak hozzájuk, mind, akik elpártoltak a törvénytől. Gonoszságot követtek el az országban, |
| 53. | és arra kényszerítették Izraelt, hogy mindenféle zugba rejtőzzék. |
| 54. | A 145. esztendő Kiszleu hónapjának tizenötödik napján a király az égőáldozat oltárán szörnyű undokságot épített, és Izrael helységeiben mindenféle oltárokat emeltek. |
| 55. | A házak kapuiban és a tereken tömjént áldoztak. |
| 56. | A törvénykönyveket, ha fölfedezték, széttépték és tűzbe vetették. |
| 57. | Ha valakinél megtalálták a szövetség könyvét, vagy ha valaki szem előtt tartotta a törvényt, a királyi rendelet értelmében halálra ítélték. |
| 58. | Ilyen rendelkezésekkel léptek fel Izrael ellen, mindazok ellen, akiket hónapról hónapra tetten értek a városokban. |
| 59. | A hónap huszonötödik napján áldozatot mutattak be azon az oltáron, amely az égőáldozatok oltára helyén állt. |
| 60. | Azokat az asszonyokat, akik körülmetéltették gyermekeiket, megölték a parancs szerint, |
| 61. | gyermekeiket a nyakukba akasztották, ugyanúgy hozzátartozóikat, és azokat is halálba küldték, akik a körülmetélést végezték. |
| 62. | De Izrael fiai közül sokan állhatatosak maradtak, és kitartottak amellett az elhatározásuk mellett, hogy semmi tisztátalant nem élveznek. |
| 63. | Inkább meghalnak, semmint étellel tisztátalanná tegyék magukat és megszegjék a szent szövetséget. Így vállalták a halált. |
| 64. | Súlyosan ránehezedett Izraelre a szörnyű harag. |
