| 1. | Ezután Elihu folytatta és így szólt: |
| 2. | Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértők, figyeljetek ide! |
| 3. | Mert a fülnek meg kell vizsgálnia a szót, úgy, mint ahogy az íny ízleli az ételt. |
| 4. | Csak ami helyes, azt választjuk magunknak, kutassuk hát ki magunk között, mi a jó. |
| 5. | Lám, Jób azt mondja: "Igaz ember vagyok, Isten volt, aki elvette igazamat. |
| 6. | Bírám kegyetlenül ellenem van, nem gyógyul a sebem, pedig nem vétkeztem." |
| 7. | Hol van még egy olyan ember, mint amilyen Jób, aki a gyalázkodást úgy issza, mint a vizet, |
| 8. | aki a gonosztevők társává szegődött, és összejár a gonoszokkal? |
| 9. | Valóban azt mondta: "Mit ér az embernek, hogyha barátságban él is az Istennel." |
| 10. | Ezért bölcs emberek, hallgassatok rám! Az igazságtalanság távol áll Istentől, a Mindenható nem követ el álnokságot. |
| 11. | A tettei szerint fizet az embernek, és aszerint bánik vele, ahogyan él. |
| 12. | Isten gonoszságot nem művelhet, a Magasságbeli nem ferdíti el az igazságot. |
| 13. | Vajon ki bízta rá a földet, s a földkerekséget ki alapította? |
| 14. | Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét, |
| 15. | akkor minden élő rögtön elpusztulna, és az ember is visszatérne a porba. |
| 16. | Hogyha okos vagy, akkor figyelj ide, és a beszédemre nyisd ki a füledet! |
| 17. | Törvény ellensége tud-e kormányozni? Kárhoztatod-e az egészen igazat? |
| 18. | Aki azt mondja a királynak: "Te istentelen!" A nemeseknek meg: "Ó, ti gonosztevők!" |
| 19. | Aki nem elfogult a fejedelmek iránt, s a gazdagot nem becsüli többre a szegénynél, mert hiszen mind az ő kezének művei. |
| 20. | Éjszaka idején hirtelen meghalnak. Nagyurak is reszketnek, aztán eltűnnek, erőlködés nélkül végez az erősekkel. |
| 21. | Látja szeme az ember útjait, és minden lépését szemmel tartja. |
| 22. | Nincs számára sötét és nincsen éjszaka, hol a gonosztevők el tudnának bújni. |
| 23. | Nem tűzött ki időt az ember számára, mikor járuljon Istene ítélőszéke elé. |
| 24. | Összetöri - vizsgálat nélkül - a hatalmasokat, és másokat ültet a helyükre. |
| 25. | Mivel tud tetteikről, letaszítja őket - éjjel -, és szétzúzódnak. |
| 26. | Gonosztevők gyanánt ütlegeli őket, olyan helyen, ahol akárki láthatja. |
| 27. | Ha szemére vetik: "Ezek, lám, elhagyták, útjait követni nem voltak hajlandók; |
| 28. | elhatolt hozzá a szegények jajszava, és az elnyomottak hangját meghallotta, |
| 29. | mégis nyugodt maradt, nem zavarja semmi, arcát eltakarja és senki sem látja", így van ez, mert sajnálja az egyest és a népet, |
| 30. | s mert a gonosztevőt a balszerencse hálójára bízza. |
| 31. | Hogyha aztán ez így szól az Istenhez: "Megtévesztettelek, de többé nem vétkezem, hogyha vétkeztem, hát légy most a tanítóm, |
| 32. | ha gonoszságot tettem, többé nem teszek", |
| 33. | véleményed szerint meg kell-e büntetnie, csak azért, mert te elveted az ítéletét? Rajtad a sor, válassz! Nem én vagyok soron. Ezért mondd ki bátran, amit gondolsz! |
| 34. | Az okos emberek azt mondják majd nekem, s minden bölcs férfiú, aki figyelt rám: |
| 35. | "Esztelen volt Jób, amikor így beszélt, és szavában nem volt bölcsesség. |
| 36. | Tedd hát próbára, jó alaposan, mert mint egy esztelen, úgy feleselt vissza. |
| 37. | Mert a bűnét megtoldotta galádsággal, s kétségbe vonja a jogrendet közöttünk, és szószátyárkodik az Isten ellen." |
