Jób könyve, 21

1.Jób akkor válaszolt és így szólt:
2.Most hát hallgassatok szómra figyelmesen, ebben álljon mostan a vigasztalástok.
3.Hogyha elviseltek, akkor hát szólok, aztán ha szóltam, ám gúnyolódjatok.
4.Emberek ellen szól tán panaszom? Miért is ne volna fogytán a türelmem?
5.Forduljatok felém! És szörnyülködjetek! Szátokat tapassza be a kezetek!
6.Mikor rágondolok, biz" felháborodom, és egész testemet iszonyat fogja el.
7.Miért maradnak a gonoszok életben? Magas kort érnek meg erő- s egészségben.
8.Jó erőben állnak előttük fiaik, szemük előtt virul minden sarjadékuk.
9.Házuk biztonságban minden veszély ellen, Isten verő botja sose éri őket.
10.Fedez a bikájuk, s nem terméketlen, tehenük megellik, nem vetél el soha.
11.Fiaikat, mint a nyájat, szabadon engedik, és szarvasként ugrálnak gyermekeik.
12.Énekelnek a dob- és citeraszóhoz, a furulya hangjára meg ujjonganak.
13.Boldogság közepette töltik napjaikat, békességgel szállnak le az alvilágba.
14.Bár kérték az Istent: "Maradj tőlünk távol! Nem akarunk tudni semmit útjaidról!
15.Vajon ki a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, s mi haszonnal járna hozzá imádkozni?"
16.Nem saját kezükben van a szerencséjük? Gonoszoknak terve távol esik tőle.
17.Hányszor alszik ki a gonoszoknak fénye? Hányszor borítja el őket veszedelem? Hányszor pusztítja el mérgesen vagyonuk?
18.Legyenek olyanok, mint a pozdorja a szélben, vagy mint a pelyva, mit a vihar kerget?
19.Fiainak tartogatja Isten a büntetést? Neki fizessen meg, hogy megemlegesse!
20.Saját szeme lássa boldogtalanságát, neki kelljen inni a Mindenható haragjából!
21.Mit törődik vele, mi lesz háznépével, ha hónapjainak már betelt a számuk.
22.Istent akarja tán oktatni valaki, aki ítélkezik az angyalok fölött is?
23.Az egyik, mikor meghal, boldogság övezi, nincsen semmi gondja és egészen nyugodt.
24.Pattanásig feszül ágyéka a hájtól, csontjának veleje jól át van itatva.
25.A másik, mikor meghal, keserű a szíve: soha életében nem volt része jóban.
26.Mind a ketten együtt fekszenek a porban, és együtt lepi el őket a rothadás.
27.Látjátok, tudom jól, miket gondoltok, és azt a tervet is, mit ellenem szőttök.
28.Biztos gondoljátok: Hol a nagyúr háza, és hol található a gonoszok sátra?
29.Vándor utasoktól nem kérdeztétek vagy nem értettétek meg a jeleiket?
30."A bűnöst megkímélte a romlás napjáig, de haragjának napján elragadja."
31.Ki veti szemére az élete módját, az üzelmeiért ki fizet meg neki?
32.Díszes kísérettel viszik sírjába, és gondját viselik a sírhantjának.
33.Könnyűnek találja a völgy kavicsait, és felvonul mögötte az egész világ.
34.Csupa hiúsággal hogy vigasztalnátok? Végül is csak csalás, amit válaszoltok.
Livro anterior Capítulo anterior Próximo capítulo Próximo livro