| 1. | Jób akkor válaszolt és így szólt: |
| 2. | Most hát hallgassatok szómra figyelmesen, ebben álljon mostan a vigasztalástok. |
| 3. | Hogyha elviseltek, akkor hát szólok, aztán ha szóltam, ám gúnyolódjatok. |
| 4. | Emberek ellen szól tán panaszom? Miért is ne volna fogytán a türelmem? |
| 5. | Forduljatok felém! És szörnyülködjetek! Szátokat tapassza be a kezetek! |
| 6. | Mikor rágondolok, biz" felháborodom, és egész testemet iszonyat fogja el. |
| 7. | Miért maradnak a gonoszok életben? Magas kort érnek meg erő- s egészségben. |
| 8. | Jó erőben állnak előttük fiaik, szemük előtt virul minden sarjadékuk. |
| 9. | Házuk biztonságban minden veszély ellen, Isten verő botja sose éri őket. |
| 10. | Fedez a bikájuk, s nem terméketlen, tehenük megellik, nem vetél el soha. |
| 11. | Fiaikat, mint a nyájat, szabadon engedik, és szarvasként ugrálnak gyermekeik. |
| 12. | Énekelnek a dob- és citeraszóhoz, a furulya hangjára meg ujjonganak. |
| 13. | Boldogság közepette töltik napjaikat, békességgel szállnak le az alvilágba. |
| 14. | Bár kérték az Istent: "Maradj tőlünk távol! Nem akarunk tudni semmit útjaidról! |
| 15. | Vajon ki a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, s mi haszonnal járna hozzá imádkozni?" |
| 16. | Nem saját kezükben van a szerencséjük? Gonoszoknak terve távol esik tőle. |
| 17. | Hányszor alszik ki a gonoszoknak fénye? Hányszor borítja el őket veszedelem? Hányszor pusztítja el mérgesen vagyonuk? |
| 18. | Legyenek olyanok, mint a pozdorja a szélben, vagy mint a pelyva, mit a vihar kerget? |
| 19. | Fiainak tartogatja Isten a büntetést? Neki fizessen meg, hogy megemlegesse! |
| 20. | Saját szeme lássa boldogtalanságát, neki kelljen inni a Mindenható haragjából! |
| 21. | Mit törődik vele, mi lesz háznépével, ha hónapjainak már betelt a számuk. |
| 22. | Istent akarja tán oktatni valaki, aki ítélkezik az angyalok fölött is? |
| 23. | Az egyik, mikor meghal, boldogság övezi, nincsen semmi gondja és egészen nyugodt. |
| 24. | Pattanásig feszül ágyéka a hájtól, csontjának veleje jól át van itatva. |
| 25. | A másik, mikor meghal, keserű a szíve: soha életében nem volt része jóban. |
| 26. | Mind a ketten együtt fekszenek a porban, és együtt lepi el őket a rothadás. |
| 27. | Látjátok, tudom jól, miket gondoltok, és azt a tervet is, mit ellenem szőttök. |
| 28. | Biztos gondoljátok: Hol a nagyúr háza, és hol található a gonoszok sátra? |
| 29. | Vándor utasoktól nem kérdeztétek vagy nem értettétek meg a jeleiket? |
| 30. | "A bűnöst megkímélte a romlás napjáig, de haragjának napján elragadja." |
| 31. | Ki veti szemére az élete módját, az üzelmeiért ki fizet meg neki? |
| 32. | Díszes kísérettel viszik sírjába, és gondját viselik a sírhantjának. |
| 33. | Könnyűnek találja a völgy kavicsait, és felvonul mögötte az egész világ. |
| 34. | Csupa hiúsággal hogy vigasztalnátok? Végül is csak csalás, amit válaszoltok. |